Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus (EGT Alap) 2009-2014 Megújuló energia (HU03) programterületén 2017. szeptember 18-22. között került sor a három napos „Geotermális workshop Izlandon önkormányzatok számára” című szakmai programra, amely keretében 10 önkormányzat részéről 27 döntéshozó pozícióban lévő, illetve mérnöki és menedzseri feladatokat ellátó tisztviselő vett részt a geotermikus energia használatához és hasznosításához szükséges alapismeretek elsajátítását célzó, kapcsolatépítést és hosszabb távú együttműködés kialakítását elősegítő, gyakorlatorientált rövid képzésen Izlandon.
A képzés megvalósításában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mint Program Operátor, valamint az Izlandi Nemzeti Energia Hatóság, mint Donor Partner vett részt. A megvalósítást az EGT Alap Megújuló energia (HU03) program Kétoldalú Kapcsolatok Program szintű Alapja 134.900,- Eurós támogatással, 100%-os támogatási intenzitással támogatta.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által a kétoldalú kapcsolatok erősítése céljából megjelentetett, HU03-Bilat-A-2017 számú nyílt pályázati felhívásra olyan, távfűtő hálózattal és geotermikus potenciállal rendelkező települések önkormányzatai jelentkezhettek, amelyek elkötelezettek a geotermikus erőforrások megújuló energiaforrásként való felhasználásában.
A Fővárosi Önkormányzat szakértői is részt vettek a workshopon, ahol tájékozódhattak a geotermikus energia felhasználásának legújabb trendjeiről, a megvalósítás buktatóiról, valamint a Budapesten történő bevezetés lehetőségeiről.
.jpg)
Izlandon a geotermikus energiát szerteágazóan hasznosítják. Legfontosabb felhasználási területe az energiatermelés és a távfűtés. Azokon a helyeken, ahol magas a geotermikus potenciál, ott a feltörő nagy nyomású gőz segítségével elektromos áramot termelnek, míg az alacsonyabb potenciálú kevésbé meleg területeken a távhőrendszerbe vezetik a termálvizet. Az egyik ilyen erőmű a Hellisheidi, amely 7 turbinájával 303 Mw energia termelésére alkalmas, ami Reykjavik teljes lakosságának energiaigényét fedezni tudja.
Napjainkban a szigetországban a fűtött terek 99%-ának fűtését geotermikus energia biztosítja. A távfűtési rendszert több nagyobb, illetve néhány kisebb termál kút segítségével biztosítják, amelyek lehetővé teszik, hogy a rendszer olcsó, megbízható és a legtöbb lakos számára elérhető legyen.
A termálvíz hal és tengerinövény szárításra, cementgyártásra, biogáz készítésre is alkalmazható, valamint a biotechnológia területén is hasznosítható. A termálvízből kivont széndioxid felhasználható a szénsavas üdítőitalok készítésénél.
A legtöbb zöldség és gyümölcs kizárólag üvegházban termelhető meg Izlandon. A geotermikus vízzel fűtött létesítményekkel csökkenthető az importált zöldségek és gyümölcsök mennyisége, megtermelhetővé válnak a gombák virágok és különböző bogyós gyümölcsök is. Izland mezőgazdasági egyetemén kísérleti jelleggel banánültetvény is telepítésre került ,több-kevesebb sikerrel.
Izland egyik leghíresebb látványossága a „Kék Lagúna” nevű fürdő, ahol a közeli erőmű fáradt vízében lehet fürdeni. Ebből látszik, hogy az erőmű fáradt vize is érték, jelentős turisztikai bevételt jelent a 36 Celsius-fokos víz, mely átfolyó rendszerben folyamatosan tiszta, és éppen kellemes benne fürödni, miközben a víz hőmérséklete nem függ a külső hőmérséklettől.
Hazánkban a kőzetszerkezet eltér az Izlanditól azonban így is jelenős geotermikus potenciál található. A magyarországi kutatásokat indokolja, hogy nagy mennyiségben állnak rendelkezésre kis-közepes (130 Celsius-foknál alacsonyabb) hőmérsékletű réteg- és karsztvízkészletek, de adott területeken bizonyos mélységben jelen vannak nagy hőmérsékletű (130-250 Celsius-fokos) készletek is. Budapest is jelentős geotermikus kapacitással rendelkezik, amit jelenleg főleg a termálfürdőkben hasznosítanak. Előremutató projekt a Fővárosi Állatkert fűtésrendszerének a korszerűsítése, ahol is a Széchenyi Fürdőből érkező termálvízzel több helységet is fűtenek.
