Közgyűlés: külön projektként valósul meg az Aranyhegyi- és a Barát-patak árvízvédelme

Ülésezik a Fővárosi Közgyűlés a Városháza dísztermében 2017. október 25-én

Mintegy félszáz napirendi pontot tárgyalt meg októberi rendes ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Döntöttek arról, hogy a Csillaghegyi-öblözetben külön projektként valósítják meg az Aranyhegyi- és a Barát-patak árvízvédelmét, a Dunával párhuzamos védmű nyomvonaláról később határoznak. Elfogadták a 4-es metró korrupcióját vizsgáló fővárosi munkacsoport jelentését, amely az akkor kormányzó és Budapestet irányító MSZP-SZDSZ-t nevezi meg felelősként az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt szabálytalanságokért. Döntöttek arról, hogy Budapest együttműködési megállapodást köt Buenos Airesszel, valamint módosították a szmogriadórendeletet, tovább korlátozva a riadó idején használható gépjárművek körét a fővárosban.

Külön projektként valósítják meg az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak árvízvédelmét, a Dunával párhuzamos védmű második ütemben épülhet meg, annak pontos nyomvonalának kijelöléséről később döntenek – határozott szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés 24 igen, egy nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett.

 

A Tarlós István főpolgármester és helyettese, Szeneczey Balázs által jegyzett előterjesztés emlékeztet rá, hogy a III. kerületnek az Aranyhegyi-patak, a Szentendrei út és a Barát-patak által határolt része a főváros árvízvédelmi szempontból legkitettebb területe, kiemelt fővárosi feladat a Csillaghegyi-öblözet területén – beleértve a Római-partot – közvetlenül mintegy 55 ezer ember árvíz elleni biztonságának megteremtése. Az előterjesztésben az is olvasható, hogy az FCSM vezérigazgatója a főpolgármesternek írt levelében jelezte: a patakok árvízvédelmi fejlesztésének megvalósulását követően, a Nánási út – Királyok útján lévő védmű védképességének ideiglenes emelésével együtt a védekezés az öblözetben biztosítható, az FCSM képes az öblözet megvédésére.

A javaslat vitájában Tarlós István elmondta: az első ütemben végzendő munkálatok mintegy egy évig tartanak, a beruházás becsült összege 2,3 milliárd forint. Kiemelte, hogy az Aranyhegyi-patak megvédése azért fontos, mert árvízkor visszaduzzasztja a vizét a Duna, ha pedig átszakad a töltése, a víz elöntheti a Pók utcai lakótelepet. Úgy fogalmazott: elhiszi, hogy egyeseket nagyon bosszant az előterjesztés, hiszen kész politikai forgatókönyvek voltak arra, hogy „fenékig kiélvezzék az ügyből adódó kampányolás lehetőségét". Hangsúlyozta: a javaslattal az a cél, hogy ne legyenek a továbbiakban felesleges veszekedések, demagóg hozzászólások, de induljon meg az a munka, amely a korábbi húsz évben nem indult el.

Emlékeztetett rá, hogy 2011-ben kezdték el megpróbálni megvalósítani ezt az árvízvédelmi projektet, bekértek autentikus szakvéleményeket, „amelyek egy irányba mutattak". „Nem értem, miért kellett volna olyan szakvéleményt keresnünk, amely ezekkel ellentétben áll" – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet: Lányi Andrást is ő kérte fel, hogy készítsen saját szakvéleményt, és ígéretéhez híven a közgyűlés elé is terjesztette azt.

A főpolgármester hozzátette: a mostani döntéssel az ott élők kedvéért nyitják ki újra a vitát, és legalább egy évig lehet vitatkozni azon, hol legyen a parttal párhuzamos védmű. Hangsúlyozta, hogy ezt a vitát nem a Fővárossal, hanem a szakhatóságokkal kell lefolytatni. Tarlós István nehezményezte, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme kapcsán a sajtóban rendszeresen megszólaltatnak filozófusokat, kertépítőket, kispártok képviselőit, volt és jelenlegi szocialistákat, számtalan aktivistát, de egy esetre sem emlékszik, amikor a vízügyi főigazgatóságot vagy a katasztrófavédelmet megkérdezték volna.

Kitért arra, is, hogy az egykori MSZP-SZDSZ-koalíció 2009-es döntése az úgymond nyári gátról egyetlen szót sem pazarolt a patakok levédésére, arra ezért is adott elégtelen minősítést az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az akkori előterjesztés – amelyet többek között Horváth Csaba és Gy. Németh Erzsébet is megszavazott – azt rögzítette: a gát egyik előnye, hogy megvédi a hullámteret, ahol megnyílik az út a fejlesztések előtt. „Nem tudom, milyen fideszes haverokról beszélnek most a parton" – jegyezte meg a főpolgármester.

Elfogadták a metrókorrupciós munkacsoport jelentését

A közgyűlés 22 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta a 4-es metró korrupcióját vizsgáló munkacsoport jelentését, amely az akkor kormányzó és Budapestet irányító MSZP-SZDSZ-t nevezi meg felelősként az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt szabálytalanságokért. A közgyűlés felkérte a főpolgármestert, hogy küldje meg a Legfőbb Ügyészségnek a testület megállapításait, valamint üléseinek jegyzőkönyveit. A munkacsoport szerint az érintett BKV Zrt. volt vezetőinek és felügyelőbizottsági tagjainak meghallgatásaiból kiderült, a cég döntéshozatalai formálisak voltak, azokat a valóságban Demszky Gábor volt főpolgármester, továbbá egykori helyettesei és kabinetje hozta meg. A beruházás így „közvetlen MSZP-SZDSZ-es befolyás és kézi irányítás mellett valósulhatott meg 2010-ig" - olvasható a jelentésben, amely szerint ezeket a pártokat terheli a teljes körű anyagi, jogi és erkölcsi felelősség a korrupciógyanús közbeszerzésekért és a jogszabályellenesen, a közbeszerzések megkerülésével kötött szerződésekért.

Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), a munkacsoport elnöke a javaslat vitájában felszólalva elmondta, a 4-es metró építése az Európai Unió legdrágább projektje volt a 2007 és 2013 közötti időszakban, az OLAF jelentése alapján pedig korrupciós szempontból európai szinten „dobogós", Magyarország történetében pedig első helyen áll. Kiemelte, a beruházás az eredeti tervek szerint nettó 194 milliárd forintba került volna, a végleges költségek azonban 452,5 milliárd forintra rúgtak, e növekedéshez pedig az OLAF-jelentésben feltártak is hozzájárulhattak. Úgy fogalmazott, ezeknek a pénzeknek egy része magánzsebekbe és pártkasszákba kerülhetett, ebből a szempontból pedig Gyurcsány Ferenc kormányzása és Demszky Gábor volt főpolgármester és helyetteseinek működése a legproblémásabb. Tarlós István főpolgármester a vitához hozzászólva megjegyezte, a 4-es metró építése a tizenhatszorosába került a római-parti védmű tervezett költségeinek, ám a mostani baloldal akkor egyetlen lakossági fórumot vagy népszavazást sem kezdeményezett, sőt a beruházást meghatározó 16 szerződés egyike esetében sem tartotta fontosnak, hogy az a közgyűlés elé kerüljön. 

Együttműködési megállapodás Buenos Airesszel

A Fővárosi Közgyűlés felhatalmazta Tarlós István főpolgármestert, hogy november végén együttműködési keretmegállapodást írjon alá az argentin főváros, Buenos Aires városvezetőjével. A képviselők egyhangúlag hagyták jóvá az erről szóló előterjesztést, amelyben emlékeztetnek, a megállapodás megkötésére a dél-amerikai fővárosban kerülhet sor, miután Buenos Aires főpolgármestere hivatalos látogatásra hívta Tarlós Istvánt. Az indítványban felidézik továbbá, hogy a közgyűlés előző ülésén döntött arról, hogy a két város közötti kulturális együttműködés erősítése érdekében Budapest Liszt Ferenc mellszobrát ajándékozza Buenos Airesnek. Az új együttműködés semmilyen jogi vagy pénzügyi követeléssel nem jár, főbb területei közé pedig a kultúra mellett a városfejlesztés területén történő információcsere, továbbá a turizmus, a gasztronómia, a szociális lakhatás és a sport területei tartoznak.

Módosították a szmogriadórendeletet

Tovább korlátozzák a szmogriadó idején használható gépjárművek körét a fővárosban – döntött a közgyűlés 23 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett a Szeneczey Balázs és Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettesek által jegyzett, a szmogrendelet módosításáról is szóló előterjesztés elfogadásáról.

Az elfogadott határozat szerint 2018. október 1-je után a fővárosi riasztási fokozat elrendelése esetén korlátozzák a 7-es és a 8-as környezetvédelmi osztályú - Euro 3-as dízelüzemű - gépjárművek forgalmát is. Az intézkedéssel - mint a javaslatban rámutattak - a korlátozottak aránya az üzembentartók mintegy harmadáról gyakorlatilag 40 százalékára emelkedne.

A döntés értelmében a korlátozás 2019. október 1-jével riasztási fokozat elrendelése esetén a 10-es és a 11-es környezetvédelmi osztályú - Euro 4-es dízelüzemű - gépjárművekre is vonatkozik.

Az elfogadott előterjesztés szerint az előbbi rendelkezések hatálybalépésekor a használt gépjárműveknek gyakorlatilag a fele, a 2015-ös adatok alapján 52 százaléka esne a riasztási fokozat forgalomkorlátozása alá. Mivel a fővárosi szennyezettségi szint kialakulásához további - a közlekedési hatással összemérhető - források is hozzájárulnak, illetve ezektől független környezeti tényezők is alakítják azt, az 55 százaléknál nagyobb mértékű fővárosi közlekedési korlátozás a mai ismeretek alapján már nem megalapozott - írták.  Hozzátették, hogy ugyanakkor a korlátozás során továbbra is indokolt - tekintettel a gépjárművek viszonylag gyorsan javuló környezetvédelmi tulajdonságaira - ezt az alapelvet fenntartani.

A képviselők döntöttek arról is, hogy riasztási fokozat elrendelése után tilos belső égésű motorral hajtott, rendszámtábla nélküli segédmotoros kerékpárokkal közlekedni.

A testület hatályon kívül helyezte azt a januári határozatát, amely a szennyezőbb gépjárművekkel közlekedőknek a riasztási fokozat idején lehetővé tette a helyi közösségi közlekedés ingyenes igénybevételét, továbbá módosította a parkolási rendeletet, amellyel hatályon kívül helyeznék a korlátozás által érintett gépjárművekre vonatkozó ingyenes parkolást. A közgyűlés kimondta továbbá, hogy indokoltnak tartja a szmoghelyzetekkel kapcsolatos felsőbb szintű jogszabályi környezet felülvizsgálatát is.

Új fizetős övezet Újpesten, ingyenes hétvégi várakozás a Városligetben

A Fővárosi Közgyűlés szerdán több kerületi parkolási szabály módosításához járult hozzá, így például új fizetős övezetet alakított ki Újpesten. A képviselők 25 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadták el Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes parkolási rendeletet érintő indítványát.

A főváros a változtatással egyetértését adta egy újpesti parkolási várakozási övezet kialakításához (az M3-as metró megállói környékén), amit a helyi önkormányzat arra hivatkozva kért még júniusban, hogy a szomszédos XIII. kerületben szinte teljes egészében fizetőssé vált a parkolás, így jelentősen nőtt a városrészükben várakozó gépkocsik száma.

A képviselők emellett eltörölték a szeptemberben bevezetett hétvégi és ünnepnapi fizetős parkolást a Városligetben, mivel az ezekben az időszakokban a környékre érkezők inkább az ingyenes helyeken a VI. és VII. kerületi utcákban parkolnak, problémát okozva ezzel az ott élőknek.

Egy a zárószavazás előtt elfogadott módosítással emelték a VI. és a VII. kerület Dózsa György úttal érintkező fizetős övezeteinek díjtételét is, a szomszédos XIV. kerületben bevezetett mértékre.

A parkolási rendelet módosításával kimondták még, hogy nem kell a szélvédő mögé tenni a megváltott parkolójegyeket azokon a területeken, ahol az új, a gépjárművek rendszámát is elkérő automaták működnek.

Kapcsolódó cikk

A Metrókorrupciót Vizsgáló Munkacsoport ma lezárhatta munkáját, a testület jelentését a Fővárosi Közgyűlés nagy többséggel elfogadta – mondta a közgyűlés utáni sajtótájékoztatóján Borbély Lénárd, a munkacsoport vezetője.