Fővárosi Közgyűlés: hétezer elavult közvilágítási lámpát cserélnek LED-esre

Ülésezik a Fővárosi Közgyűlés a Városháza dísztermében 2017. augusztus 30-án

Mintegy félszáz napirendi pontot tárgyalt meg a Fővárosi Közgyűlés 2017. augusztus 30-i rendes ülésén. A legfontosabb döntések: tovább működhet a téli hajléktalan-krízisférőhely a Rimaszombati úton, 240 milliós összetámogatást kapnak idén a kiemelt budapesti sportegyesületek, modernizálnak hétezer elavult közvilágítási lámpatestet. A közgyűlés elfogadta Budapest 2017 és 2021 közötti időszakra vonatkozó környezeti programját, valamint a főváros zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepcióját.

Idén is megnyithat a XI. kerületi, Rimaszombati úton található egykori kollégium épületében a téli hajléktalanszálló, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán egyhangúlag döntött arról, hogy egy több mint hatszáz négyzetméteres ingatlanrészt biztosít a célra térítésmentesen a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. Korábban a szeretetszolgálat egy 340 négyzetméteres részen fogadta a rászorulókat, az idén ez a terület 681 négyzetméteresre nő. A szeretetszolgálat tájékoztatása szerint - mint az elfogadott előterjesztéshez csatolt mellékletben olvasható - a legutóbbi télen 554 hajléktalan embernek tudtak szállást biztosítani a Rimaszombati úti krízisférőhelyen.

Támogatás a kiemelt sportegyesületeknek

Idén 240 millió forinttal támogatják a kiemelt budapesti sportegyesületeket – erről 26 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az utánpótlás-nevelés támogatására az Újpesti Torna Egylet 50 millió forintot, a Ferencvárosi Torna Club és szakosztályai 75 milliót, a Vasas Sport Club 25 milliót, a Budapesti Honvéd Sportegyesület 25 milliót, a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest 25 milliót kap. Húsz-húsz millió forinthoz jut a Budapesti Vasutas Sport Klub és a Kőbányai Sport Club.

Modernizálnak hétezer elavult közvilágítási lámpatestet

Hétezer elavult, nagynyomású nátrium közvilágítási lámpatestet cserélnek le LED-es világítótestre mintegy 1 milliárd forintból - döntött 24 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett a közgyűlés. Az elfogadott előterjesztés emlékeztet rá, hogy Budapesten több mint 30 ezer korszerűtlen, nagy energiafogyasztású és drágán üzemeltethető közvilágítási lámpatest található, valamint középtávon (5-7 éven belül) további 80 ezer elavult lámpatest cseréjével kell számolni. A hétezer lámpatest LED-es világítótestre történő cseréjéhez a forrás az Európai Beruházási Bank (EIB) által a fővárosnak nyújtott hitelkeret lehet. Az előterjesztés kitér rá, hogy a projekt megvalósítása kedvező, a műszakilag várható üzemeltetési idő kétharmada alatt megtérül a felvett kölcsön az energiamegtakarításból. A projekt 15 kerületben, több mint 30 helyszínen javasol korszerűsítést. A kivitelezés 2018 első negyedévtől 2019 nyár végéig tartana.

Támogatta a közvilágítási oszlopok reklámcélú hasznosítását nyilvános pályázat útján a közgyűlés 18 igen, 5 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett. Az elfogadott határozat szerint a Budapest területén lévő és a fővárosi önkormányzat, a BDK Budapesti Dísz-és Közvilágítási Kft. (BDK), valamint a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) tulajdonát képező közvilágítási oszlopokat "tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz" elhelyezése céljából a tulajdonosokkal közösen nyilvános pályázat útján közösen kívánja hasznosítani. A pályázat öt év hasznosítási időtartamot határoz meg, továbbá a haszonbérleti díj a használatarányos díjelem mellett tartalmaz egy fix alapdíjat is, amely a bevételtől függetlenül megilleti a haszonbérbeadót.

A BDK által üzemeltetett közvilágítási oszlopok száma mintegy 77 ezer, ennek 90 százaléka a BDK, 10 százaléka pedig a fővárosi önkormányzat, illetve a BKK tulajdonában van.

A testület egyhangúlag támogatta Gy. Németh Erzsébet (DK) azon módosító javaslatát, amellyel felkérték Tarlós István főpolgármestert, hogy vizsgáltassa meg: miért nem fizetett az ESMA Reklám Zrt. 2015 végétől a fővárosi köztéri oszlopokon kihelyezett reklámtáblák, reklámhordozók elhelyezéséért; valamint kit terhel a mulasztásért, a főváros és cégei bevételeinek elmaradásáért a felelősség.

Elfogadták a 2021-ig szóló környezeti programot

Jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés Budapest 2017 és 2021 közötti időszakra vonatkozó környezeti programját, valamint a főváros zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepcióját. A Budapest 2017 és 2021 közötti időszakra szóló környezeti programja által kijelölt feladatok között szerepel - a többi között - az árvízvédelmi rendszer fejlesztése, a mértékadó árvízszint megemelkedéséből adódó feladatok elvégzése, a fővárosi önkormányzat felelősségi körébe tartozó területek kármentesítése, valamint a budapestiek fűtési gyakorlatának "reformja", a távfűtési rendszer bővítése, kapcsolva hőszigetelési programokhoz.

A javasolt feladatok között szerepel további P+R parkolók létesítése, a környezetbarát közlekedés erőteljes támogatása a kerékpárút-hálózat fejlesztésével és az elektromosjárműtöltő-hálózat kiépítésével, a közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése, valamint az üres közterületi fahelyek betelepítése.

Az elfogadott előterjesztés szerint 2015-ben a főváros területének átlagos zöldfelület-intenzitása 52,5 százalék volt, ez magában foglalja a művelésből kivett, beépített területek zöldfelületeit is. Más, hasonló léptékű európai nagyvárossal összevetve Budapest közepesen ellátott közhasználatú zöldfelületekkel. A városban átlagosan egy emberre körülbelül 14 négyzetméter városi zöldfelület jut, amelyből 6 négyzetméter közpark, közkert. Ennek térbeli eloszlása egyenetlen, a belvárosi térség különösen zöldfelület-hiányos - olvasható az előterjesztésben.

A dokumentum szerint Budapest éghajlati viszonyainak alakulásában is egyértelműen megjelenik a globális klímaváltozás: 1901 és 2014 között, 114 év alatt, 1 Celsius fokos emelkedés mutatható ki az évi középhőmérséklet alakulásában. Ezzel párhuzamosan a napfénytartam évi összege az 1970-es évek kezdetétől növekedést mutat. A besugárzás erősödése tovább fokozza a városlakók hőérzetét - mutattak rá.

Mint írták, Budapest levegőjét a 2015. évi éves átlageredmények alapján az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat a nitrogén-dioxid és a szálló por esetében szennyezettnek, az ózonra tekintettel kiválónak. A dokumentum szerint a főváros környezeti problémái közül az egyik legjelentősebb a magas zajterhelés, amely károsan befolyásolja az emberek közérzetét, életminőségét és egészségét. A fővárosi zajterhelés elsődleges forrása a közúti közlekedés. Budapesten a lakosság mintegy 38 százaléka 65 decibel (dB) feletti zajszinttel terhelt, ami már egészségkárosító hatásúnak tekinthető - áll az előterjesztésben.

A fővárosi közlekedésről azt írták, hogy a közösségi közlekedésen belül a környezetbarátnak tekinthető kötöttpályás közlekedés aránya mintegy 57 százalék, továbbá folyamatosan növekszik a kerékpárral közlekedők száma, köszönhetően az elmúlt évek fejlesztéseinek. Ugyanakkor a magántulajdonban levő benzinmotoros járművek üzemanyag-felhasználásának 2007-2013 közötti csökkenése megállt, 2014-ben kismértékű emelkedés volt tapasztalható, az áru- és személyszállításában használt dízeles járművek által felhasznált üzemanyag mennyiségében pedig az előző évek mértékét meghaladó növekedés figyelhető meg.

Rámutattak arra is, hogy az elmúlt években a Duna vízszintje többször is megközelítette az eddig regisztrált legnagyobb árvízszintet, és az árvízvédelmi művek több szakaszon "magassághiányosak", állapotuk sok helyen rossz.

Az összefoglaló helyzetértékelés szerint "Budapest különböző területei eltérő mértékben terheltek, de általánosan megállapítható, hogy a javuló részfolyamatok eredményei mellett Budapesten még az összes környezeti elem - talaj, víz, levegő - szennyezettsége tapasztalható".

Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója - mint a benyújtott előterjesztésben olvasható - átfogó, rendszerszemléletű dokumentum, amely mérleget von az elmúlt 10-15 év városfejlesztési történéseiből, összefoglalja a zöldfelületekkel, illetve a zöldinfrastruktúrával kapcsolatban felmerülő kormányzati, fővárosi, kerületi és társadalmi feladatokat, továbbá rövid és hosszú távú fejlesztési célokat fogalmaz meg az élhetőség, a fenntarthatóság, a környezettudatosság erősítése érdekében.

A Fővárosi Önkormányzat által felügyelt közterületeken 2025-ig kivágják az összes kanadai (vattázó) nyárfát - döntött a Fővárosi Közgyűlés, jobbikos javaslatra. A kivágott kanadai nyárfák helyére - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - új fákat telepítenek majd.

Új vezető a Fővárosi Közbeszerzési Kft. élén

Zárt ülésen döntött a közgyűlés arról, hogy Torma Szilvia, a cég eddigi gazdasági ügyvezető-helyettese lesz a Fővárosi Közbeszerzési Kft. vezetője.

Mivel az ellenzéki sajtó, a hvg.hu a szavazás előtt másfél órával cikket jelentetett meg arról, hogy mi lesz a döntés, Tarlós István főpolgármester nem vett részt a szavazásban.