Elkészült jelentésével a Metrókorrupciót Vizsgáló Munkacsoport, a dokumentumot – miután azt a Fővárosi Közgyűlés megtárgyalta – eljuttatják az ügyészséghez – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Borbély Lénárd, a munkacsoport vezetője. Emlékeztetett rá, hogy a testület azért jött létre, hogy megállapítsa, „kik szerepelnek a metródossziéban, kikhez kerülhettek a metrópénzek”. Hangsúlyozta, hogy a munkacsoport nem nyomozóhatóság, a nyomozati cselekmények elvégzése a hatóságok feladata. Hozzátette: a munkacsoport által lefolytatott meghallgatások rávilágítottak arra, milyen korrupciós modell jellemezte a 4-es metró építését.
Borbély Lénárd elmondta: a 4-es metró megépítése a 2007-2013-as időszakban az Európai Unió által finanszírozott legdrágább projekt volt. A magyar kormány 2003. május 28-án határozatban döntött úgy, hogy részt vesz a metróépítésben. A beruházás tervezett költsége nettó 194,9 milliárd forint volt, a metró megépítésének teljes költsége a befejezéskor bruttó 452,5 milliárd forint lett.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján a jogszabálysértéseket és a korrupciót tekintve a metró kivitelezése korrupció szempontjából az EU dobogós ranglistáján áll, Magyarországot tekintve pedig egyben az eddigi legnagyobb korrupciós ügy. Az OLAF jelentése alapján a szabálytalan és korrupciógyanús szerződések a 2002-2010-es időszakot érintik, amikor Magyarország kormányzó többségét és Budapest városának irányítását a szocialista és liberális koalíció adta.
A munkacsoport vezetője kitért rá, hogy a 2010 utáni időszakot érintően mindössze egy szabálytalanságról számol be a jelentés, viszont elismerik, hogy azzal egy sokkal jelentősebb összeférhetetlenséget, az egész beruházás egyik legnagyobb problémáját szüntetett meg az új városvezetés.
Borbély Lénárd emlékeztetett rá, hogy Tarlós István 2011. január 7-én tett bejelentést a Legfőbb Ügyésznek a 4-es metró beruházása keretében beszerzett Alstom szerelvények szerződéskötésének körülményei miatt. Az ügyben nyomozás indult és még ma is tart. A munkacsoport vezetőjének tudomása szerint a nyomozást decemberig hosszabbították meg.
A 4-es metróhoz kapott uniós támogatás kedvezményezettje Budapest volt, amely a beruházás lebonyolításával a BKV-t bízta meg, az operatív bonyolításért a vállalaton belül működő DBR Metró Projekt Igazgatóság volt felelős. A közbeszerzéssel vagy anélkül előkészített szerződéseket a BKV igazgatósága hagyta jóvá, és a cég vezérigazgatója írta alá. A fővárosi önkormányzat vezetőinek döntése nyomán különböző időszakokban a 10 milliárd, majd az 5 milliárd forintot el nem érő szerződések nem kerültek a BKV igazgatósága elé, a jóváhagyásuk nélkül születtek meg a megállapodások.
Az érintett döntéshozók, tisztségviselők, céget felügyelő delegáltak beszámolói szerint a BKV döntéshozatalai formálisak voltak. A valóságban a döntéseket Demszky Gábor, a helyettesei és a kabinetje hozta meg.
Borbély Lénárd úgy fogalmazott: a megvalósításhoz szükséges „szellemi muníció, szakmai hozzáértés hiánya végig jelen volt a beruházás alatt”, a metróberuházás ez alapján közvetlen szocialista-liberális befolyás és kézi irányítás mellett valósulhatott meg 2010-ig. Hangsúlyozta: a korrupciógyanús közbeszerzések, a jogszabályellenesen - a közbeszerzési eljárás megkerülésével - megkötött szerződések, a cégek kiválasztása, valamint a politikai kampány befolyásolására irányuló tevékenység ezeknek a pártoknak a felelőssége.
A munkacsoport vezetője kitért Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnökre – akit az OLAF-jelentés is külön nevesített –, akinek a családi vállalkozása 180 millió forint értékű sikerdíjat kapott a metrószerelvények „sikeres” közbeszerzése után, valamint Puch László, az MSZP akkori kincstárnokának megbízására, amely szintén „a baloldali pártok kötődését erősíti”, és felveti a tiltott pártfinanszírozás gyanúját. Borbély Lénárd rámutatott, hogy az OLAF-jelentés alapján a leginkább korrupciógyanús és szabálytalan szerződéseket Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt kötötték meg. „Mindezek alapján a korábbi döntéshozók és azok pártkötődései, valamint annak a ténye, hogy a 2010 előtti legnagyobb ellenzéki pártot, a Fidesz-KNDP-t minden ellenőrzéstől távol tartották, egyértelműen jelzi, hogy az MSZP-t és a korábbi liberálisokat terheli a teljes körű anyagi, jogi és erkölcsi felelősség” – jelentette ki.
(A Metrókorrupciót Vizsgáló Munkacsoport jelentése itt tölthető le.)
