Csillaghegyi öblözet: ősszel indulhat a védmű tendereztetése, akár idén kezdődhet az építkezés

Fontos szakaszához érkezett a csillaghegyi öblözet árvízvédelmi művének kiépítése. A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén jóváhagyta a tervezést irányító, FCSM által bemutatott engedélyezési tervdokumentációt, illetve annak kivonatát. Ezzel a tervezésnek ez a szakasza lezárult, júliusban a vízjogi létesítési és a környezethatósági engedélyezési tervdokumentáció benyújtható – mondta héftői sajtótájékoztatóján Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes.

  

Kitért rá, hogy a projekt hosszú előzményekre tekint vissza; már az 1960-as évek végén készült egy beruházási program, és már akkor a parton képzelték el a nyomvonal kialakítását. A még Tarlós István által vezetett Óbuda-Békásmegyer 2004-05-ben rendelt meg a témában egy tanulmányt, amelyben az egyik verzió volt a part menti nyomvonal-kiépítés. 2007. áprilisában Óbuda-Békásmegyer képviselőtestülete a part menti védmű mellé tette le voksát, ezt pedig 2009. áprilisában megerősítette. Szintén 2009-ben az akkori Fővárosi Közgyűlés is egyhangú döntéssel a part menti védműről határozott. Szeneczey Balázs hangsúlyozta: azóta is minden szakmai grémium, a Fővárosi Közgyűlés és a kerületi képviselőtestület is mindig a part menti nyomvonalat javasolta. A főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: „nem lehet Tarlós-féle nyomvonalról beszélni, aki ezt mondja, az félretájékoztatja a lakosságot és közvéleményt”. Emlékeztetett rá: a szakma egyöntetű álláspontja, hogy a védműnek a part mentén kell létesülnie. Ezt rögzítette a Műszaki Egyetem 2013. március 31-i szakvéleménye, ezt erősítette meg a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottsága is, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság tudományos tanácsának munkabizottsága is. Szeneczey Balázs elmondta, hogy a Műszaki Egyetem végső összehasonlító elemzése a Főváros megbízásából 2017. márciusában készült el, amellyel véglegesen pontot tettek a szakmai vita végére. A dokumentumban 60 objektív paraméter alapján hasonlították össze a nyomvonal-változatokat, a Fővárosi Közgyűlés ez alapján 2017. áprilisban hozott végleges döntést a part menti nyomvonalról.

A főpolgármester-helyettes beszélt arról, hogy már a 2010-es hivatalba lépésük után fedezetet biztosítottak a védmű építésére, és megkezdődött a tervezés. Az Erboplan által 2012-ben készített tervcsomag tárgya és területi hatálya még szűkebb volt: akkor még csak a Pünkösdfürdő utca és a Kadosa utca közötti, 2,7 km hosszú szakaszra vonatkozott. A 2013-as történelmi árvíz miatt újra kellett gondolni a terveket, amelyeket kiegészítettek az Aranyhegyi-árok és a Barát-patak védelmével, ekkor már 3,1 km-es szakaszra tervezték a védművet. Az új tervek figyelembe vették azt is, hogy jogszabály-módosítás révén változott, mintegy 80 cm-rel magasabb lett azon a szakaszon a mértékadó árvízszint. A 2015-ben a tervezést végző Keviterv Akva konzorcium akadályközlés formájában rögzítette, hogy több időre van szüksége a felszín alatti vízszivárgó rendszer felmérésére és kiépítésére, ezért a Főváros végül a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt-t bízta meg 2016 őszén a végleges tervdokumentáció elkészítésével.

A további ütemtervről Szeneczey Balázs elmondta: júliusban benyújtják a vízjogi, környezethatósági tanulmányt és a vízjogi, szeptemberre rendelkezésre állthat a végső engedélyes tervdokumentáció. A kivitelezési tender ezt követően indulhat, az első kapavágást még akár idén, legkésőbb 2018 első negyedévében elvégzik. A projekt végső befejezése másfél-két évet vehet igénybe – tette hozzá.

A vízjogi létesítési dokumentáció elkészítésével egyidejűleg a Főváros megbízta a Főkertet végleges tájépítészeti koncepció elkészítésével. A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta: a part jelenleg rendkívül leromlott és elhanyagolt állapotban van, ezért nagyon fontos, hogy az a védmű megépítésével egyidejűleg megújuljon, és megvalósuljon a teljes rekultiváció.

Szeneczey Balázs emlékeztetett rá, hogy a projektről sok dezinformáció látott napvilágot. Kezdetben 1500-1600 kivágandó fáról volt szó, ezt a számot sikerült 480-ra csökkenteni. Ezek közül hatvan olyan állapotban van, hogy mindenképpen ki kell vágni, további nyolcvanat pedig átültető gép segítségével ültetnek át. Hangsúlyozta: a kivágandó fákat a helyszínen, a part közelében fogják pótolni. Csak és kizárólag azokat a fákat vágják ki, amelyeket közvetlenül érint a védmű nyomvonala annak 6, illetve 4 méter széles sávjában.

Palkó György, az FCSM vezérigazgatója ehhez kapcsolódva elmondta: a projekt során megerősítik a pünkösdfürdői gátrendszer megerősítése, hogy csökkentsék a szivárgásokat. Az érintett patakok töltését megmagasítják, az alépítményeket megerősítik.

A Római-parton a gátrendszer vasbeton szerkezete kerül a föld alá, a felszínen csak egy mintegy félméteres térdfal fog látszódni, erre helyezik rá a fémszerkezetű mobil falrendszert, ami árvízkor megvédi a partot az árhullámtól. A projekt része a közművesítés, egy 1200 mm-es vízcső kiváltása, csatorna építése. A gát mögött egy 4-6 méter széles sétányt alakítanak ki, parkokkal, fákkal, játszóterekkel. Hangsúlyozta: a cél „a jelenlegi természetközeli állapot fejlesztése”, amit úgy lehet a leginkább megvalósítani, ha a mobilfal a sétánynál épül, és e megoldásnak köszönhetően jelentősen csökken az a víznyomás is, ami a mobilfalra nehezedni fog.