Budapestinfó – Tarlós István: legyen nyilvános az OLAF-jelentés, a 4-es metró szabálytalanságai miatti uniós büntetés csökkenthető

​A 4-es metrót vizsgáló úgynevezett OLAF-jelentést mielőbb nyilvánosságra kell hozni. A 2010 előtti szabálytalanságok miatt várható uniós büntetés várhatóan kevesebb lesz a Lázár János által említett 76 milliárdnál. A Főváros teljes mértékben a kormány mellett áll, bármilyen jogi akcióban részt vesz a visszafizetés mérséklése érdekében – mondta szokásos pénteki tájékoztatóján, a Budapestinfón Tarlós István. Hozzátette: a jelentésben mintegy 80 súlyos megjegyzés szerepel, ezekből egy híján valamennyi „egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül” a 2010 előtti időszakot érinti. Egyetlen megjegyzés érinti a 2010 utáni időszakot, amelyről maga az OLAF írta, hogy nem szabálytalanságról – főként nem bűncselekményről –, hanem kármentésről volt szó. A főpolgármester arra kérte a budapestieket, ne írják alá az olimpiai pályázat visszavonását célzó népszavazási íveket.  

​​
OLAF-jelentés

A 4-es metró ügyében néhány 0 és 2% közti párt a tények ismeretének hiányában igen impulzívan és pipiskedve fogalmaz meg véleményt valamiről, aminek a tartalmát nem is ismeri – jegyezte meg a tájékoztató kezdetén Tarlós István. Hozzátette: 124 bejegyzett párt van Magyarországon, ezek közül 6-nak van parlamenti és fővárosi közgyűlési képviselője, nem érti, a fennmaradó 118 közül mi alapján választja ki a sajtó azt a kettőt, hármat, akiket folyamatosan megszólaltat.

Mint mondta, az OLAF-jelentés kapcsán „sárdobálást, riadt védekezést, találgatásokat hallunk”. Furcsa szellemi akrobatamutatványnak nevezte a szocialista Horváth Csaba nyilatkozatát, miszerint az OLAF-jelentésben erősen érintett lenne a 2010-2014 közötti időszak, de a 2010 előtti nem, mert a metrószerződések megkötésekor Horváth még nem volt főpolgármester-helyettes. „Vagyis ő nem felelős, mert a szerződéskötés után jött, de mi, akik meg utána jöttünk, igen” – jegyezte meg. Tarlós István úgy fogalmazott: a szocialista képviselő Gy. Horváth Csabaként is említhető, hiszen a „Gy” előtag a baloldali ellenzék képviselői között láthatóan a „különleges” képességekkel felruházott személyeket jelöli.

A főpolgármester kijelentette: az OLAF-jelentéssel kapcsolatban nem fog személyekről beszélni, az nem az ő dolga. Emlékeztetett rá, hogy amikor a vitatott metrószerződéseket megkötöttek, semmilyen minőségben nem volt a Fővárosi Önkormányzatnál, és vagdalkozni sem akar. Mint mondta, az OLAF-jelentés tartalmát tekintően egyetértés van a kormány és a városvezetés között. Hozzátette: megérti, hogy a korábbi főpolgármester szeretné megismerni a jelentés tartalmát, amit jogosnak tart, de amire Demszky Gábor próbál hivatkozni, miszerint a felszíni közlekedéssel és a dugódíj bevezetésével kapcsolatban lenne probléma, az teljes tévedés. Ilyenekből egy árva szó sincs a jelentésben, az OLAF nem közlekedési kérdésekkel, hanem csalásokkal foglalkozik - hangsúlyozta.

Tarlós István kiemelte, hogy a korábbi főpolgármester éppen most dicsekedett vele, hogy a dugódíj az ő szellemi terméke volt. „Szemfényvesztő mutatvány azt állítani, hogy mi leállítottuk a 4-es metró folytatását, leállítani csak azt lehet, amit elkezdtek” – jegyezte meg. Márpedig a második szakaszról egyetlen egy engedélyes tervvonalat nem húztak soha, egyetlen érdemi megbeszélés az unióval nem volt, egyetlen fillér nem volt rá, csak egy háromsoros közgyűlési határozat, ami pedig nem a munkák elindítása, hanem vágyálom. Úgy fogalmazott: egyetért elődjével, hogy a 3-as metrót kellett volna felújítani – a 4-es vonal megépítése helyett –, „örülök, hogy ő is bevallotta”.

Emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi városvezetés hivatalba lépésekor, 2010-ben a város pénzügyileg mínusz 251 milliárd forinton állt, a metró második szakaszát ebből nem lehetett megépíteni. A BKV mint kedvezményezett 2015. júliusában is mínusz 60 milliárdon állt, így a 3-as vonal felújítására nem lehetett korábban kötelezettséget vállalni, szerződést kötni. Tarlós István nyomatékosította: a 3-as metró felújítása halad, megjött a minisztérium hivatalos értesítése arról, hogy a felújított szerelvények megkapták a típusengedélyt, és tavasszal már a vonalon közlekedhetnek. A metróvonal infrastruktúrájának felújítására a tendereztetés is folyamatban van. Az, hogy a támogatási szerződésben megfogalmazott forrás felső limitjét messze meghaladó ajánlatokat nem fogadtuk el, nem időhúzás, hanem a kötelező gondosság a városvezetés részéről – jelentette ki.  

Úgy fogalmazott: mint a kedvezményezett jogutódja pontos ismeretekkel rendelkezik az OLAF-jelentés tartalmától. A szabálytalanságok miatt a pénzt nem a várostól, hanem az országtól kérné vissza az EU. Ez ügyben teljes mellszélességgel a kormány mellett állunk, bármilyen jogi akcióban részt veszünk a visszafizetés mérséklése érdekében – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg nincs döntés a büntetésről, az Európai Bizottság hozhat ilyen határozatot. A főpolgármester elmondta: a Lázár János kancelláriaminiszter által említett 76 milliárd forintnyi büntetés egy szélső érték, reálisabb, hogy inkább 59 milliárdról van szó. Szorgalmazta, hogy az OLAF-jelentést mielőbb hozzák nyilvánosságra, „így elkerülhető, hogy véleménynek mondott ostobaságok sokasága jelenjen meg a közvélemény előtt, ahelyett, hogy a tényekről beszélnének”. Ha a Fővároson vagy rajta múlik, az OLAF-jelentés „már a következő órában nyilvános lesz”. Kérdésre válaszolva úgy válaszolt: nem merné mondani, hogy a jelentés nem érint közszereplőt. 

Tarlós István közölte: nem pártolja, hogy az említett összeget az állam azonnal fizesse vissza, a BKV-nak és a DBR-nek vannak olyan érvei, hogy ezt az összeget nem is kis mértékben csökkenteni lehessen. Ezt a lehetőséget nem lehet kihagyni, az összeget vitatni kell – hangsúlyozta.

A jelentésben mintegy 80 súlyos megjegyzés szerepel, ezekből egy híján valamennyi „egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül” a 2010 előtti időszakot érinti, és néhány tucat megállapítás valóban nagyon súlyos. Egyetlen megjegyzés érinti a 2010 utáni időszakot, amelyről maga az OLAF írta, hogy nem szabálytalanságról (főként nem bűncselekményről), hanem kármentésről volt szó, amikor a Főváros közbeszerzés nélkül, úgynevezett in house eljárásban megváltoztatta az ellenőrző mérnök személyét. Erre azért volt szükség, mert a korábbi ellenőrző mérnök hosszú időn keresztül összeférhetetlen volt, és komoly szabálytalanságok sorát követte el. Azzal, hogy a Budapest Közút lett az ellenőrző mérnök, ezeket szüntettük meg, ráadásul a kormány engedélyével, egy kormányhatározat alapján – mutatott rá Tarlós István. A főpolgármester kitért rá, hogy a legnagyobb súlyú metrószerződések még 2005-2006-ban születtek. Az OLAF-jelentés szerint a szabálytalanságok másik vonulatát a 2007-2009 között a BKV által kötött tanácsadói szerződések jelentik. Ezek gyakorlatilag mindegyike szabálytalan és csalás gyanúját veti fel. Tarlós István megemlítette, hogy az Alstomé külön kiemelt ügy, amelyben a magyar ügyészség is vizsgálatot folytat, az általa még 2011-ben tett feljelentés alapján.

Tarlós István arra is felhívta a figyelmet, hogy több metrószerződést – köztük a Siemens és a Swietelsky kontraktusát – hivatalba lépését követően újratárgyaltatták, a módosításokkal pedig több tízmilliárdot visszaszereztek a fővárosnak. 

Az MSZP metrótüntetéséről

Az MSZP pénteki, a 3-as metró felújításának felgyorsításáért rendezett demonstrációjáról szólva úgy fogalmazott: nem igazán érti, miért tüntetnek az elvtársak. Tarlós István felolvasta a Metróért Egyesület vezetőjének, Bíró Endrének a hozzá írt levelét, amely szerint – egy üzemszünetben tartott pályabejáráson szerzett tapasztalatok alapján – a sínek cseréje megtörtént, törött, hevederezett sínek nincsenek, a végállomási kitérők jó állapotban vannak, javításuk megtörtént, a többi kitérő állapota pedig ugyan rossz, de nem balesetveszélyes, hibás sínlekötésekkel nem találkoztak. A levél szerint összességében a pályán és annak környezetében a közlekedés biztonságát veszélyeztető meghibásodás nem tapasztalható. Az egyesület vezetője azt is írta, hogy a vonal legnagyobb kockázati tényezőjét az elöregedett járműpark jelenti. Tarlós István azt mondta: „ezek alapján a kétségbeesett politikai kapálózáson kívül nincs értelme a mai tüntetésnek azok részéről, akik korábban évtizedeken át egy szalmaszálat sem tettek keresztbe a metró felújításáért”.

Kerületi ingalaneladások

Azon vádakkal kapcsolatban, miszerint a Főváros évek óta asszisztál az V. kerületi ingatlaneladásokhoz, Tarlós István úgy fogalmazott: ezt kikéri magának és visszautasítja, hogy bárki a Városházán kérje számon a kerületi ingatlaneladásokat. A Főváros jelenlegi pénzügyi helyzetében, amikor metrót és árvízvédelmi műveket kell felújítani, nem tudnak kerületi ingatlanokat megvenni. „Miből és minek vegyek Klotild-palotát? Azzal nem lehet metrót felújítani” – jegyezte meg.

Kerékpáros fejlesztések

A sajtótájékoztatón részt vett Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos, aki elmondta, hogy a kormány 2011-ben döntött a legfontosabb kerékpáros fejlesztésekről, azóta mintegy 1500 kilométernyi kerékpárút épült. Az a feladat, hogy ezek egységes hálózattá álljanak össze: néhány éven belül megvalósulhat az, hogy egy család kijelölt kerékpárúton be tudja járni az országot. Tavasszal kerékpáros stratégiát készítenek, amelynek lényegi eleme, hogy a fejlesztési elemek hálózatosan épüljenek meg. Rendezik a kerékpárutak jelölését és számozását is.

A kormánybiztos hozzátette: Budapestnek kiemelt szerepe van az országos hálózatban, a Főváros kiemelten kezeli a kerékpáros ügyét, 2010 óta pedig több fejlesztést valósított meg, mint korábban bármikor, elindítva egyebek mellett 2,5 milliárd forintból a MOL Bubi közbringarendszert. Révész Máriusz beszámolt arról, hogy uniós pályázatok révén a következő években 8,4 milliárd forint értékben várhatók kerékpáros fejlesztések Budapesten, ezekről már a támogatási szerződéseket is aláírták. Hozzátette: az országos kerékpáros gerincutak fővárosi folytatásai is el fognak készülni.

A témával kapcsolatban Tarlós István azt mondta: több, az ő programjában szereplő kerékpáros fejlesztés valósult meg az elmúlt években, „hiába heccelik egyesek a kerékpáros társadalmat azzal, hogy én bicikliellenes lennék”. Megemlítette, hogy 30 helyen épült új kerékpárút és -sáv, integrált kerékpárfejlesztési programokat valósítottak meg, elindult a MOL Bubi, B+R rendszer keretében közterületi kerékpártárolók létesültek, oktatási program indult. Idéntől pedig újabb 12 nagy kerékpáros fejlesztés várható, kapcsolódva az országos programhoz. Kérdésre válaszolva elmondta: a a fejlesztésekről egyeztetnek kerékpáros szervezetekkel, meghallgatják a biciklisek igényeit, de a fővárosi közlekedést kompakt rendszerként kell kezelni, és tudomásul kell venni, hogy nem fogunk mindent csak és kizárólag a kerékpárosok igényeihez igazítani. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése mellett szükségesnek nevezte a kerékpáros közlekedési kultúra javítását, mivel „tíz biciklisből nyolc áthajt a piros lámpán, és ma már a gyalogos-kerékpáros ellentét jelentősebbnek tűnik, mint a kerékpáros-autós ellentét”. Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes a pesti rakpart fejlesztésére vonatkozó újságírói kérdésre azt válaszolta: a fő cél, hogy a Duna-partot közelebb hozzák a lakókhoz, a Dráva utcától északra új gyalogossétány és kerékpárút épül, amely csatlakozik a Dráva utca és a Margit híd közötti, felső rakparti kerékpárúthoz.

Olimpiai népszavazás

Aki szereti Budapestet, nem írja alá az olimpiai pályázat visszavonását célzó népszavazási ívet – mondta Tarlós István, aki arra kérte a fővárosiakat, ne támogassák a kezdeményezést. Hozzátette: nem biztos, hogy mi kapjuk a rendezés jogát, az ilyen akciók pedig rontják az esélyeket. Úgy fogalmazott: azt sem hiszi, hogy e kezdeményezés önzetlen, és semmilyen sanda, alamuszi, megkerülő háttere nem volt. Kiemelte, hogy a világverseny sportértéke óriási, a magyar sportolók megérdemelnék, hogy Budapesten legyen olimpia. Hangsúlyozta, hogy Budapest jól jár az olimpiával, a várható beruházások miatt.