Átadták csütörtökön a felújított és bővített budapesti Palatinus Strandfürdőt, amely az átalakítások után már egész évben várja a látogatókat.
Tarlós István főpolgármester ünnepi beszédében úgy fogalmazott, a beruházás mérföldkő a Palatinus mozgalmas életében. A beruházásról elmondta: a fedett részlegben egy 100 négyzetméteres medencét és egy 60 négyzetméteres gyerekmedencét építettek, valamint egy hideg és meleg vizes merülőmedencét alakítottak ki. Ezen kívül finn szaunát, pihenőbokszokat és gyógyászati részleget hoztak létre. Kiemelte, a Palatinus Budapest legnagyobb területű, egész évben működő fürdője, vendégváró- és gyógyítóhely egyaránt.
Tarlós István beszámolt arról, hogy a fürdőberuházáson túl további fejlesztések is történtek a Margitszigeten, így megújultak a sétányok és a játszóterek, további MOL Bubi állomásokat telepítettek, 43 ezer négyzetméteren gyepesítettek és több mint 180 ezer növényt telepítettek. A főpolgármester kijelentette: a beruházások időre elkészültek, így a pénteken kezdődő FINA vizes világbajnokságra teljes pompájában fogadja látogatóit a Margitsziget.
Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy tavaly 3,2 milliárd volt az üzemletetési adózás előtti eredménye a cégnek. A vezérigazgató felidézte, hogy 2014-ben bővítették a Rudas fürdőt, 2015-ben a Dandár fürdőt, a következő évben a Paskál strand következett, idén a Palatinus volt soron. Jövőre a tervek szerint a csillaghegyi strandot, 2019-ben a pesterzsébetit, 2020 környékén a Király fürdőt szeretnék megújítani - mondta.
Szőke László közölte, míg 2010-ben 2,9 millió látogató volt a budapesti fürdőkben, tavaly a számuk már meghaladta a négymilliót, és a Budapestre érkező külföldi turisták 60 százaléka veszi igénybe valamelyik fürdőt. Kitért arra is, hogy szeptemberben elkezdődik a Palatinus fürdőépületének homlokzati falát díszítő faliképnek, Pekáry István Dál-kisasszonyok násza című munkájának rekonstrukciója. A Palatinus felújítása nettó 2,895 milliárd forintba került.
MTI
Az alábbiakban olvashatják Tarlós István főpolgármesternek az eseményen elmondott beszédét:
Tisztelt meghívottak!
„A Margitsziget a budapesti népélet legszebb mozzanatait mutatja be quintessentiában” - írta Jókai Mór. Ez a gondolat még ma is igaz.
A gazdag történelmi múlttal rendelkező sziget már a 19. század első felében népszerű pihenő- és kirándulóhely volt, de a század utolsó harmadától a budapesti társasélet meghatározó színterévé vált.
Abban az időben a Margitsziget a poros és zajos Pesttel szemben sajátos mikroklímát, rendezett parkokat, üdülést, fürdőt, gyógyvízkúrát, sportolási és szórakozási lehetőségeket kínált. Az időszakosan egyes partszakaszokat elöntő áradások mellett egyedül megközelítése jelentett gondot, hiszen a Margit híd 1876-os, majd pedig a margitszigeti szárnyhíd 1900-as megnyitásáig kizárólag hajón, illetve csónakon lehetett megközelíteni. „A dunaparti 372. számú házon volt egy harang, annak a kongására jött át a szigetről egy révész csónakkal, aki a látogatókat átvitte és vissza is hozta”- írta le Jókai a korabeli, ma már elképzelhetetlennek tűnő viszonyokat.
A szárnyhídi lehajtó megépítésével új korszak kezdődött. A sziget látogatottsága ugrásszerűen megnőtt, természetes sétaútjai népszerű korzóvá váltak, amelyet minden oldalról víz vesz körül.
A feltöltések eredményeként a szigeten jelentősen növekedett a parkterület, és lehetőség nyílott új épületek elhelyezésére is. Eközben nyitott ki először a Palatinus strand, amely nevét a nádor latin nevéből kapta. A Duna-parti strand 1919-ben nyitotta meg kapuit, de csak 1921-ben, a nagymedence megépítésével alakult át strandfürdővé.
A nagy melegben Budapest közönsége az új fürdőt mindjárt megnyitása után valósággal megrohanta. A zsúfolt Palatinus strandon a kabinokért, fogasokért, vetkőzőhelyekért és minden talpalatnyi árnyékért elkeseredett harcot vívtak a fürdőzők. Már közel száz évvel ezelőtt is pezsgő fürdőélet zajlott itt. Az idény alatt a vendégek szórakoztatására és okulására Szigeti séták címmel még helyi időszaki sajtótermék, „fürdőügyi közlöny” is megjelent, amit Krúdy Gyula szerkesztett. Ugyan a hírmondó mindössze hét lapszámot élt meg, de Krúdy továbbra is a sziget és a Palatinus szerelmese maradt. Így írt erről: „Nyáron boldogan vártam a fürdés idejét, mintha többé nem volna semmi más gondom, mint csak annyi, hogy jól megfürödjek, miközben a folyton ömlő, meleg forrásvíz körülölelget.”
A pestiek rajongtak a strandfürdőért, ezért a Palatinust 1937-ben bővíteni kellett. Ekkor készült el a ma látható Bauhaus stílusú létesítmény, melynek medencéit a Szent Margit-sziget termálforrásai táplálták. A Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt. A ’60-as években biztosan, de lehet, hogy később is működött a 100 méter hosszú medence. A szigeti harcok idején károsodott fürdőt rövid időn belül helyreállították, 1945-ben már ismét fogadta a fürdeni vágyókat. 2002-ben a fürdőteret bővítették és a technikai berendezéseket korszerűsítették.
Az idei strandszezon azonban mérföldkő a Palatinus mozgalmas történetében. 2017 júliusában - vagyis e hónapban - befejeződtek azok a beruházások, amelyeknek köszönhetően a strandfürdő egész évben üzemelhet majd. A fedett részlegben megépítettek egy 100 m2-es gyógyvizes medencét, egy 60 m2-es gyermek medencét, valamint hideg- és melegvizes merülőmedencét. A kibővített wellness részlegben finn szaunát, pihenőbokszokat és új öltözőket alakítottak ki. A téli medencetérből nyílik a gyógyászati egység is.
A 2017-es fejlesztések után bátran mondhatjuk, hogy a Palatinus Budapest zöld környezetbe ágyazott legnagyobb területű strandja és a főváros talán legszebb, egész évben működő gyógyfürdője.
A Margitsziget minden idelátogató számára békebeli hangulatot idéz. Vendégváró és gyógyító hely testnek és léleknek egyaránt. A múlt hangulata és a jövő törekvései együtt jelennek meg ebben a különleges elszigeteltségben. Az elszigeteltség ebben az összefüggésben csakis jót jelent. Eltávolodást attól, ami erőszakos divat, de gépiessé teszi az életet. Csendet egy világváros zajában, elmélyülést az évszázados fák alatt, napfürdőzést, megmártózást a Palatinus medencéiben és különleges sétákat a pompás kertekben.
A fejlődés a szigeti parkok és kertek állapotán is jól látható. Mostantól a látogatók már a megújult úthálózaton sétálhatnak, meglátogathatják a kibővített Rózsakertet, vagy a felújított játszóteret. A közlekedési csomópontokba egyedi látszóbeton ülőbútorokat és vandálbiztos pihenőágyakat, árnyékolókat helyeztek el. Új közösségi terek létesültek, amelyek burkolata egyéb fővárosi felújítási munkálatok során kikerült bontott kockakövek újrafelhasználásával készült. Sokan nem gondolták, de a Margitsziget csatornahálózata eddig nem volt teljes, jelentős méretű terület szennyvízkezelése megoldatlan volt. A Duna védelmében is halaszthatatlanná vált az a csatornaépítési program, melynek köszönhetően 6 km szennyvízcsatorna épült meg az elmúlt hónapokban. A korszerű elvezető rendszer képes összegyűjteni, majd eljuttatni a legmagasabb környezetvédelmi követelményeknek megfelelő budapesti szennyvíztisztító telepre a sziget létesítményeinek szennyvizét. A MOL Bubi hálózat is bővült három újabb margitszigeti állomással. A környezet bringázásra is csábít, ezért talán jó hír, hogy mától már az északi parkoló mellől, a Palatinustól és a Hajós Alfréd Uszodától is közlekedhetnek bérelt kerékpárral a szigetre látogatók. A tájékozódást új információs táblarendszer segíti, a sétaúthálózatok mentén 146 új kandelábert is telepítettek.
A park zöldfelületei is megújultak. 43 ezer m2 gyepesítés és több mint 180 ezer növény telepítése történt meg idén. A ma már a határon túl is ismert szökőkút új élményekkel, fényjátékokkal lepi meg a látogatókat.
A beruházások időre elkészültek, így a holnap kezdődő FINA világbajnokságra teljes pompájában fogadja látogatóit a Margitsziget. Budapest sporttörténelme eddigi legnagyobb eseményének, a vizes vb-nek egyik meghatározó helyszíne a sziget, így megnövekedett turistaforgalomra is kell számítani. Az elmúlt hetekben a FŐKERT szakemberei intenzíven ápolták a fákat és a gyepet, hogy ellenálljanak a megnövekedett parklátogatói terhelésnek, így a virágszőnyegekkel párosulva megőrizzék szépségüket.
„Ez Budapest tündérkertje! Egy darab a paradicsomból – az édenkert tiltott fája nélkül” - így látta Jókai a park fáinak árnyékából az itteni világot. Mára még szebb lett ez a világ.
A Margitsziget kertjei és fürdői történelmi emlékezetünk meghatározó jelentőségű helyei, ma is létező, élő, állandóan változó, fejlődő terek, melyek nemes hagyományok hordozói. A Palatinus Strandfürdő és a festői parkok a nyilvánosság folytonosan megújuló színterei, a kulturális emlékezetnek nemcsak közegei, hanem egyben jelképei is.
Mondjunk köszönetet a megvalósítóknak, köztük ma hangsúlyosan a Palatinust újjávarázsolóknak, mutassuk meg a világnak, és vigyázzunk rájuk!
