A Főváros metrókorrupciós munkacsoportja megküldi jelentését az EP költségvetési ellenőrző bizottságának

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága jövő héten tárgyalja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Magyarországgal kapcsolatos vizsgálatait, ezért a budapesti Fidesz arra kérte a munkacsoport vezetőjét, küldje meg a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott jelentését a testületnek – jelentette be Kocsis Máté, a fővárosi Fidesz vezetője mai sajtótájékoztatóján. Borbély Lénárd, a Metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a vizsgálati anyagot angol nyelven eljuttatják a bizottsághoz.

Kocsis Máté emlékeztetett rá: tavaly a brit nyomozóhatóságok felvetették a gyanút, hogy az Alstom vezetői több mint 2,3 millió eurós kenőpénzt adhattak át a BKV egykori tisztségviselőinek a szocialista és liberális városvezetés ideje alatt. Kitért rá, hogy az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jelentésben állapított meg szabálytalanságokat a 4-es metróval kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy nagyságrendjét tekintve a metró volt az EU valaha volt legnagyobb projektje, és lett „Gyurcsánynak és Demszkynek, valamint helyetteseinek köszönhetően" az ország legnagyobb korrupciós ügye. Kocsis Máté kijelentette: ezek a pénzek nagy valószínűséggel magánzsebekbe és pártkasszákba vándoroltak. Felidézte, hogy a Fővárosi Közgyűlés munkacsoportot hozott létre a metrókorrupció vizsgálatára, a testület a jelentését ősszel benyújtotta a közgyűlés elé, amely azt október 25-én elfogadta.

Tekintettel arra, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága a jövő hétfőn és kedden tárgyalja az OLAF Magyarországgal kapcsolatos vizsgálatait, a budapesti Fidesz felkérte a fővárosi munkacsoportot, hogy a bizottság tagjai részére küldje el a jelentését angolra fordítva, elektronikus formában. „Bízunk benne, hogy a bizottsági ülésen figyelembe veszik és használják ezt az anyagot is, amely további támpontokat nyújthat a vizsgálatokhoz" – jegyezte meg Kocsisa Máté.

Borbély Lénárd, a munkacsoport vezetője a sajtótájékoztatón hozzátette: az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának tagjai néhány hónapja már ellátogattak Magyarországra, ahol több, uniós finanszírozású projektet megvizsgáltak. „Érdekes módon leginkább azokra voltak kíváncsiak, amelyekről a baloldali politikusok mind Magyarországon, mind az unióban állandóan harsognak, és valamiféle korrupciógyanúról próbálnak beszélni. Amikor ezeket személyesen megnézték, kiderült, hogy mind megvalósult, kiválóan kivitelezett és jól működő projektekről van szó" – jelentette ki. Mint mondta, a bizottsági tagok megdöbbenéssel fogadták a 4-es metróval kapcsolatos részleteket. Kitért rá, hogy a 4-es metró volt Magyarország és az EU legdrágábban finanszírozott projektje 2007-13 között, azt a főváros bonyolította a BKV-n keresztül, amelyhez a kormány is csatlakozott, amelyet akkor Medgyessy Péter vezetett. Borbély Lénárd emlékeztetett rá, hogy a beruházásnál kezdetben 194,9 milliárd forintos tervezési költséggel kalkuláltak, ez később 200 milliárddal emelkedett, így a 4-es metró több mint 452 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek és az EU-nak.

Borbély Lénárd hangsúlyozta: az OLAF által kifogásolt szerződések a 2002-2010 közötti időszakban keletkeztek, a korrupció gyanúját a legnagyobb összegben felvető kontraktusok pedig 2005-2006-2007-ben, amikor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök és Demszky Gábor a főváros vezetője. Kiemelte, hogy az OLAF vizsgálata nem volt előzmény nélküli, hiszen 2011-ben Tarlós István a megválasztott új önkormányzati vezetéssel együtt bejelentést tett a Legfőbb Ügyészséghez, innen indult el a nyomozás és a vizsgálat. Nyomatékosította, hogy az OLAF-jelentés tartalma alapján a 2010 utáni városvezetés semmilyen korrupciógyanúban nem érintett. A jelentés mindössze egy szabálytalanságot vet fel, amelyre azért volt szükség, mert egy korábbi, súlyos összeférhetetlenséget oldottak fel. Kijelentette: a 4-es metrót Tarlós István és a 2010 utáni közgyűlési többség tette rendbe és fejezte be. Beszámolt róla, hogy 2002-2010 között a közgyűlés akkori legnagyobb ellenzéki pártjai ki voltak zárva az ellenőrzésből, a közgyűlés semmilyen anyagot nem tárgyalt a 4-es metró beruházással kapcsolatban. Az információktól a BKV a felügyelőbizottsági tagokat is távol tartotta, „emlékszünk még a titokszobákra, amelyek ekkoriban a közlekedési vállalatnál működtek". A munkacsoport vezetője úgy fogalmazott: Magyarország legsúlyosabb korrupciós botrány a balliberális kormányokhoz és pártokhoz, Gyurcsányhoz és Demszkyhez köthetők. Hozzátette: a közgyűlés által elfogadott jelentésüket a főpolgármester eljuttatta a Legfőbb Ügyészséghez.