Tarlós István: az unió részt vesz a metrófelújítás részfinanszírozásában

​Az Európai Unió örömmel vesz részt az M3-as metró infrastrukturális felújításának részfinanszírozásában – jelentette be pénteki, rendkívüli sajtótájékoztatóján Tarlós István, főpolgármester az Európai Bizottságtól kapott csütörtök esti hivatalos tájékoztatás alapján. Eszerint a Bizottság egyeztetést kezdeményez az Európai Beruházási Bankkal, hogy a projekt támogatáson felüli részét tudnák-e finanszírozni. A főpolgármester hangsúlyozta: a Népszabadság által írtakkal ellentétben szóba sem került, hogy egyfajta „mamuthitelből” történjen a metrófelújítás.

​​

Tarlós István elmondta, hogy az ügyben egyeztetést folytatott a szakminiszterekkel arról, hogy mi legyen az unió által nyújtott támogatás és a tényleges bekerülési költség közti résszel, ami becslések szerint 40-50 milliárd forint lehet. Hozzátette: megoldás lehet az is, ha a kormány, a szakminisztérium kamatmentes támogatást adna a Fővárosnak vagy megemelnék a BKV éves működési finanszírozásának értékét évente 6 milliárd forinttal, de vegyes konstrukció is elképzelhető, a kormány segítségével megoldható, kezelhető a helyzet.

A főpolgármester kitért rá, hogy a metrófelújításra a kormány támogatási szerződést kötött a Fővárossal, és nincs olyan helyzet, hogy attól egyoldalúan elálljon. Tarlós István idézte Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, „aki egy árva szóval nem mondta, hogy hitelből kell a beruházást megvalósítani, azt mondta, elméletileg ez is lehetőség, de nincs róla döntés”. Mint a főpolgármester elmondta, konstruktív egyeztetés folyik a kormánnyal „a hiányzó rész betöméséről”.

Kérdésre válaszolva Tarlós István elmondta: lehet, hogy a beruházás támogatásáról csak hónapok múlva dönt az Európai Bizottság. A főpolgármester azt kéri a kormánytól, hogy július 20-i vagy augusztus 5-i ülésén kormányhatározatban adjon fedezetigazolást a metrófelújításhoz, ennek birtokában a BKV már tud kiviteli szerződést kötni. Ha az egész projekt hitelből valósulna meg, az a város eladósodásán túl – hiszen az önkormányzat hitelképessége sem engedné – egy sor más problémát is felvetne, a BKV nem lehetne kedvezményezett, nem igényelhetné vissza az áfát – tette hozzá.

Szintén kérdésre válaszolva a főpolgármester azt mondta: egyelőre nem tud konkrét választ adni arra, hogy a hiányzó 40-50 milliárd forintot kitől fogják felvenni, egyelőre azt sem tudni, hogy a Főváros részesülhet-e a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kamatmentes konstrukciójából. Ezért kell a kormány előzetes fedezetigazolása, aminek híján hónapokat is csúszhat a beruházás megkezdése. Újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „nem merném a novemberi kezdési határidőre azt mondani, hogy tartható, de tartható olyan határidő, amely megengedi a 2019 év végi befejezést”.

Tarlós István ugyancsak kérdésre válaszolva mondta el: jelen pillanatban, a szaktárcával egyetértésben 60%-osnál kevesebb uniós támogatásra nem számítanak, „ezt alsó limitként prognosztizálom”. (A metró infrastruktúrájának felújításához – amely 137,5 milliárd forintba kerülne – legfeljebb 85%-os lehet az uniós támogatás.) A főpolgármester hangsúlyozta: a végsőkig fog ragaszkodni ahhoz, hogy a Fővárost 2014-2020 között megillető, összességében 340 milliárd forintos uniós támogatási keret – valamint az újpalotai villamosra szánt keretből maradó 12,5 milliárd forint – ne kerüljön el a Fővárostól, ez ügyben már két levelet is írt a miniszterelnöknek. „Ma reggel Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel tárgyalva azt szűrtem le, hogy ezzel ellentétes szándék a szakminisztériumban sincs” – jelentette ki.

A főpolgármester cáfolta a Népszabadság azon értesülését is, miszerint a metrófelújítást is tartalmazó támogatási listát még nem küldték ki Brüsszelbe. „Az új szabályok szerint nemcsak az Európai Bizottsághoz, hanem szakmai háttérszervezethez is lehet küldeni a listát, az NFM pedig másfél hónappal ezelőtt ez utóbbit tette” – tette hozzá.

Tarlós István azt mondta: mindenkit arra kér, hogy a Népszabadság fővárosról szóló információit a jövőben a lehető legkomolyabb fenntartásokkal fogadja, mivel „úgy tűnik, az újság azzal haknizik, hogy a Fővárost örökös magyarázkodásra kényszerítse”. Idézte a lap több, később megcáfolt írását, köztük az összességében 33 milliárd forint értékű, függőben lévő fővárosi peres ügyekről szólót. Emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi városvezetés több tízmilliárd forintot szerzett vissza az elődök által kötött szerződések újratárgyalásával, például az Alstom-ügyben. Az említett 33 milliárd forintból egyébként csaknem 29 milliárdot tesz ki a Bálnával kapcsolatos hét per, valamint a metróperek, „amelyek alapjai öt évvel a mi 2010-es hivatalba lépésünk előtt képződtek”. Tarlós István közölte azt is, kétmilliárd forintot különítettek el a „ciklusunk előtt képződött peres ügyek fedezetéül”, így ki tudják fizetni azt a 400 millió forintot is, amit iszapszállító gépek és járművek kapcsán indult perben vesztett el a Főváros, „és amelyről boldog örömmel számolt be a Népszabadság”. A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a per elvesztése alapjául szolgáló döntés 2010. június 30-án született, jóval az őszi önkormányzati választások előtt.

Tarlós István beszélt arról is, hogy rendszeresen támadják a Fővárost a közterület-foglalási díjak miatt. „Kettős presszió alatt állunk: vagy az a támadás indoka, hogy túl drágán adjuk a közterületet, pedig a rendezvény mennyi, nehezen forintosítható hasznot hoz a városnak, ha viszont olcsóbban adjuk, akkor azért támadnak” – tette hozzá. A főpolgármester kilátásba helyezte, hogy ha ez így folytatódik, akkor nem fognak közterület-foglalásokat engedélyezni, és nem lesznek közterületi rendezvények.

A Bartók Béla út felújításával kapcsolatos újságírói kérdésre a főpolgármester azt válaszolta: jelenleg három külön beruházás zajlik, uniós támogatásból átépítik a villamosmegállókat, hogy azok alkalmasak legyenek alacsonypadlós buszok és villamosok együttes fogadására, és biztosítsák az akadálymentességet. A BKV saját beruházásában zajlik a rég elhasználódott villamospálya cseréje, emellett a Főtáv is kicserél egy távhővezetéket. Jogszabályi előírások miatt a megállókat ki kell szélesíteni, ez pedig csak az útpálya rovására történhet, ezért ki kell egészíteni a kiviteli terveket, beleértve a kerékpáros közlekedés fenntartását is. Tarlós István hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy konszenzusos megoldás szülessen, „azon vagyunk, hogy arányos megoldást találjunk, nem akarjuk kiszorítani a kerékpáros közlekedést”. Emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben több kerékpáros beruházás történt Budapesten, mint előtte 20 évig, „de bármit csinálunk, a negatívumokat keresik, fogadatlan prókátorok tesznek felelőtlen, hangoskodó nyilatkozatokat”.

A csillaghegyi öblözet árvízvédelmével kapcsolatban egy kérdésre válaszolva elmondta: egyeztetni fog Bús Balázs III. kerületi polgármesterrel és jogászokkal is konzultál, lehet-e az ügyben helyi népszavazást kezdeményezni. Hozzátette: a védművet már 25 éve meg kellett volna építeni. „Ha lehet helyi népszavazást kiírni, akkor kiírom azt, azokat pedig, akiket esetleg elmos a víz, az elszánt ellenzőkhöz fogom irányítani” – jegyezte meg.