Budapest portál

Sokan nem gondolnák, de hiába írunk 2016-ot, Budapest még mindig nincs 100%-ban csatornázva.

A Főváros az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett Budapest 100%-os csatornázottságának eléréséért: több száz kilométernyi új szennyvízcsatorna épült meg városszerte, elsősorban a külső kerületekben. Az érintett kerületek szennyvize így már az új csatornarendszeren keresztül megtisztítva kerül vissza a természet körforgásába.

A Margitsziget szennyvízkezelése mind a mai napig megoldatlan. Hiába működnek ott hatalmas szállodák, tömegeket vonzó sportlétesítmények, strandok, uszodák, sőt még egy egész nyáron üzemelő szabadtéri színház is, a Margitsziget és az összes itt működő létesítmény nagy mennyiségű szennyvize tisztítatlanul ömlik egyenesen a Dunába.

Jelenleg a Margitszigeten keletkező szennyvizeket egy régi belső hálózat gyűjti össze, majd ezek teljes egészében a sziget déli csúcsánál tisztítatlanul a Dunába kerülnek.

A szigeten 10 db parti szűrésű ivóvíztermelő kút is található, a felszín alatti vízszennyezések így az ivóvízbázisokat is veszélyeztetik, ezért a sziget szennyvíz-elvezetésének megoldása az ivóvízbázisok védelme miatt is sürgető.

A Margitszigetről tisztítatlanul a Dunába vezetett szennyvíz mennyisége meghaladja az évi 250.000 köbmétert, a nyári csúcsidőszakokban a szigeten keletkező szennyvíz napi mennyisége elérheti az 1500 köbméter is, és ez – még ha csak átmenetileg is – csak fokozódni fog a 2017-es vizes világbajnokság idején.

A beruházás célja a Duna védelme, a tiszta és egészséges környezet megteremtése a budapestiek számára.

A fejlesztés fontos előrelépést jelent a főváros fejlődésében.

A beruházás révén kiépítendő korszerű margitszigeti csatornarendszer összegyűjti a sziget létesítményeinek szennyvizét, majd azokat a főváros csatornahálózatába vezeti és eljuttatja a legmagasabb környezetvédelmi szempontoknak megfelelő budapesti szennyvíztisztító telepre.

A fejlesztésnek köszönhetően a margitszigeti létesítmények nagy mennyiségű szennyvize többé nem károsítja a környezetet, hanem a fővárosi szennyvíztisztító telepekre jut, majd megfelelően megtisztítva kerül a Dunába. A szennyvíz elvezetése és megfelelő tisztítása összességében tisztább, zöldebb, biztonságosabb környezetet teremt minden budapesti számára.

1. Margitsziget szenny- és csapadékcsatorna, valamint drén rendszerének kiépítése;

2. A csatornafektetéssel érintett útszakaszok burkolatának – így a margitszigeti ún. gerincútnak is – a teljes felújítása;

3. A szigetről az összegyűjtött szennyvizek Duna alatti átvezetése a pesti oldalra, a Népfürdő utca és a Dráva utca kereszteződésében lévő szennyvízátemelő létesítménybe;

4. A Népfürdő utca és a Dráva utca csomópontjában átemelő létesítmény építése, mely a Margitsziget szennyvizét fogadja és továbbítja;

5. A Népfürdő utca és a Dráva utca csomópontjának átépítése;

6. Az átemelő létesítményhez csatlakozó Dráva utcai csatornaszakasz megépítése és ehhez kapcsolódva a Dráva utca útburkolatának teljes felújítása egészen a Váci útig.

2016. szeptember 1-től várhatóan 2017 tavaszáig változik a 26-os és a 226-os busz útvonala, mert a Margitszigeten csatornázási munkákat végeznek. A 26-os busz az Árpád híd M és a Margitsziget Zenélőkút megállóhely között jár, a 226-os busz pedig az Árpád híd M és az Óbudai-sziget között közlekedik, betérve a Margitszigetre. A Margitsziget gyalogosan továbbra is megközelíthető mind az Árpád, mind a Margit híd felől, ezért akinek az útja a népszerű pihenőhely déli felére vezet, annak érdemes a 4-es vagy a 6-os villamosról a szigetnél leszállva, sétálva megközelítenie azt. A Margitsziget területe továbbra is védett övezet, ezért oda az építkezés ideje alatt is csak érvényes engedéllyel lehet behajtani.  (További részleteket itt olvashat.)

Térkép, Margitsziget állapotrajz

KÉPGALÉRIA - Csatornaépítés a Margitszigeten és a kapcsolódó beruházások

KÉPGALÉRIA - Csatornaépítés a Margitszigeten és a kapcsolódó beruházások

November végére sikeresen végéhez ért a Margitsziget csatornázásának izgalmas szakasza: elkészült a csatorna Duna alatti átvezetése, 380 m hosszú szakaszon, 1400 mm-es átmérővel. A fővárosban zajló legjelentősebb környezetvédelmi beruházás így kétharmados készültségi szinthez érkezett. Az alagút elkészítése speciális műszaki felkészültséget és munkát igényelt; az úgynevezett sajtolásos technológiával készült.