Közgyűlés: mentesség az iparűzési adó alól háziorvosoknak, védőnőknek

Ülésezik a Fővárosi Közgyűlés a Városháza dísztermében 2016. december 7-én

​​​Több mint hetven napirendi pontot tárgyalt meg 2016. 12. 07-i rendes ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Jóváhagyták, hogy Budapest együttműködési megállapodást kössön Quitóval és Minszkkel. Módosították a helyi iparűzési adóról szóló rendeletet, 2017-től a háziorvos, védőnő vállalkozókat adómentesség illeti meg, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapjuk nem haladja meg a 20 millió forintot.

A közgyűlés kezdetén a városatyák egyperces néma felállással adóztak a napokban elhunyt Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész és zeneszerző, Budapest díszpolgára emléke előtt.

Egyhangúlag jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés, hogy együttműködési megállapodás jöjjön létre Quito, Ecuador fővárosa és Budapest között. Az együttműködés kialakítását Quito kezdeményezte, jelezve, hogy számít a budapesti városfejlesztési tapasztalatok átvételére, a városrehabilitáció és a városok hatékony működtetését szolgáló rendszerek alkalmazásában. Ecuador fővárosa ugyanis 27 fejlesztési projektet akar indítani – egyebek mellett a fenntarthatósággal, a közlekedéssel, a turizmussal összefüggésben –, mintegy 2,9 milliárd dollár értékben. A megállapodás értelmében a felek szakértői tudás- és tapasztalatcserét folytatnak a városüzemeltetés és a közműszolgáltatások terén, különös tekintettel a közlekedés, az infrastruktúra, szennyvízkezelés, vízellátás és hulladékgazdálkodás fejlesztésére. Együttműködnek a városfejlesztés, városrehabilitáció és környezetvédelem terén, támogatják a kultúra és turizmus területén megvalósuló cseréket, valamint elősegítik a két főváros közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyülését.

​​Egyhangúlag hagyta jóvá a közgyűlés a Minszk és Budapest közötti együttműködési megállapodást. Az együttműködés elsődleges területe a városüzemeltetés és közszolgáltatások, továbbá a sportlétesítmények fejlesztése és üzemeltetése terén való együttműködés. A megállapodás másik pillérét a kultúra, turizmus, történelmi és kulturális örökség megőrzése jelenti. A fehérorosz főváros kifejezetten számít a magyar tapasztalatokra a közszolgáltatások, különösen a hulladékkezelés, szennyvíztisztítás, vízkezelés, közösségi közlekedés és infrastruktúra terén.

A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta a Székelyudvarhely és Budapest között korábban megkötött, majd módosított együttműködési megállapodást. Mint a főpolgármester elmondta, a román fél kérésére történtek a módosítások, amelyek főleg alakiak. A román külügyminisztérium a testvérvárosi megállapodást csak együttműködési megállapodásnak engedi nevezni - említett egy példát a főpolgármester. "Erkölcsileg nem éppen kis súlyú, de tartalmilag nem jelentős változások vannak a megállapodásban" – jegyezte meg.

Elfogadta a közgyűlés a helyi iparűzési adóról szóló rendelet módosítását, eszerint 2017. január 1-től a háziorvos, védőnő vállalkozókat adómentesség illeti meg, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapjuk nem haladja meg a 20 millió forintot. (Az Adó Főosztálynak az eljárási tudnivalókról szóló tájékoztatóját itt olvashatja.)

 

Tarlós István: „Nincs generális metróügy!"

A közgyűlés többsége elutasította azokat az ellenzéki indítványokat, amelyek az M3-as metró felújításának elhúzódását, illetve a metróhálózat üzemzavarait vizsgáló bizottság felállítására vonatkoztak. Tarlós István főpolgármester a napirendi vitában hangsúlyozta: nincs generális metróügy, ellenzéki politikusok az M3-as metró problémáját próbálják meg összemosni a többi metróvonalon történt esetekkel, amelyek között semmiféle összefüggés nincs, ezt „tisztességtelen, alamuszi kísérletnek" nevezte. Közölte: háromféle metró van: a vadonatúj 4-es, „az állítólag kiválóan felújított" 2-es és a negyvenéves 3-as. Felhívta a figyelmet, hogy ellenzéki képviselők ne beszéljenek tömeges balesetekről, egy baleset történt hétfőn az M2-es vonalon. Mint hozzátette, ennek az okáról a legkülönbözőbb fantázia szülte véleményeket fogalmazták meg, anélkül, hogy megvárták volna a hatósági vizsgálat végét.

Tarlós István azt mondta: egyetlen egy súlyos ügy van, az az M3-as metró ügye, mint fogalmazott, „nem a 4-est kellett volna erőltetni politikai kérdés gyanánt, hanem a 3-assal foglalkozni". „Nem érzem túl ízlésesnek, ha azok reklamálnak a leghangosabban, akik elég sokszor, elég sokat tehettek volna az ügy érdekében, nem tettek semmit, de most felállnak a hordóra, és közveszéllyel fenyegetnek" – jegyezte meg.

Kitért rá, hogy az M3-as metró felújítására az engedélyes tervek készen vannak, a szerelvények felújítása folyamatban van (az első 2-3 el is készült). Mint a főpolgármester elmondta, hamarosan készen lesznek a kiviteli tervek, „amiktől épelméjűbb ajánlatokat várok". (Az eddig kiírt metrófelújítási tendereken 34 milliárdos többletköltség jelentkezett volna a túlárazott ajánlatok miatt.) Tarlós István a metrófelújítással kapcsolatban nyomatékosította: „a kassza kulcsa nem nálunk van".

Emlékeztetett rá, hogy „nem mi akartuk az Alstom-szerelvényeket, kényszerhelyzetben korrigáltunk az ügyön, amennyit lehetett". Ha 2010-ben nem tárgyalták volna újra a szerződést az Alstommal, akkor kicsúszhattak volna az uniós elszámolási határidőből (kockáztatva a teljes támogatás elvesztését), vagy ha választottbíróság elé került volna az ügy, az „kezelhetetlen és magyarázhatatlan többletköltségeket" okozott volna a városnak. A főpolgármester arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány 2015 nyarán vállalta át a BKV megörökölt, 73 milliárd forintos adósságállományát, ezért a metrófelújítással kapcsolatban semmilyen kötelezettséget nem vállalhatott volna a BKV korábban, a főváros pedig nem volt hitelképes.

Tízmillióval támogatja a főváros a növénytelepítést a Gergely-bánya területén

Tízmillió forinttal támogatja a növénytelepítést a főváros a X. kerületi Gergely-bánya területére - döntött a Fővárosi Közgyűlés. A X. kerületben a Gergely utca, a Sibrik Miklós út, a Harmat utca és a Noszlopy út által határolt, mintegy 26 hektár nagyságú területen helyezkedik el az úgynevezett Gergely-bánya, ahol az 1900-as évek elejétől termeltek ki agyagot, a bányaművelést 1992-ben befejezték. A felhagyott bányarészeket az 1950-es évektől építési és kommunális hulladékkal töltötték fel, 1989-től engedélyezetten csak úgynevezett inert (építési, bontási) hulladékot rakhattak le itt. A bányaművelés felhagyása után 2004 végéig folyt rekultiváció.

A terület jelentős része alatt található kommunális hulladék bomlásának következtében gázképződés tapasztalható, míg a talaj- és esővizek által a lerakott hulladékból kioldott szennyezőanyagok a határértéket jelentősen meghaladó mértékben csurgalékvíz-szennyezést okoznak. Emiatt a területen határozatlan idejű építési tilalom áll fenn, a hasznosítás lehetősége rendkívül korlátozott. Folyamatos gáz- és talajvíz-monitoringozást kell végezni, továbbá a bányapillérre épített néhány ház védelmében folyamatosan gázelszívót kell üzemeltetni. A kőbányai önkormányzat folyamatosan, évente 100-120 millió forintot kénytelen a terület őrzésére, a gázelszívó rendszer üzemeltetésére, a környezetvédelmi monitoringozásra, valamint a növényzet ápolására, bővítésére fordítani.

A támogatást megadását az előterjesztők azzal indokolták, hogy az egykori bánya területére mintegy negyven éven át hordott hulladék nemcsak a kerületből, hanem Budapest egész területéről érkezett. A kerületi önkormányzat terve szerint 393 lombos fát, 122 örökzöld fát és 715 cserjét ültetnek majd el.

 

Épülhet toronyház a Kopaszi-gát mellett


Épülhet 120 méteres toronyház a Kopaszi-gát mellett, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén módosította Budapest településszerkezeti tervét és rendezési szabályzatát. A főváros településszerkezeti tervének és rendezési szabályzatának - a BudaPart-Kopaszi-gát-fejlesztés megvalósításával összefüggő - eseti módosítására vonatkozó javaslat legfőbb eleme egy 120 méteres toronyház elhelyezésének lehetősége. Az eredeti szabályozás szerint ugyanis erre a településszerkezeti terv csak Csepel északi részén biztosított lehetőséget, a Lágymányosi-öböl melletti területen 65 méter volt a megengedett maximális magasság. Az előterjesztés szerint a beruházó a XI. kerülettel kötött településrendezési szerződésben közcélú tervezési feladatokat vállalt magára: a környék meglévő villamosvonalainak újratervezését, illetve meghosszabbítását, új jelzőlámpás kereszteződések és kerékpárutak kialakítását.

Kapcsolódó cikk

​A helyi iparűzési adóról szóló 87/2012. (XI. 30.) Főv. Kgy. rendelet módosítása következtében „…..mentes a helyi iparűzési adó fizetése alól a háziorvos, védőnő vállalkozó, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg."

Kapcsolódó cikk

Tarlós István, Budapest főpolgármestere (b), és Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere (j) aláírja a testvérvárosi szerződést
Testvérvárosi szerződést kötött csütörtökön Budapest és Székelyudvarhely. A dokumentumot a székelyudvarhelyi önkormányzati testület ünnepi, rendkívüli ülésén írta alá Tarlós István, Budapest főpolgármestere, és Gálfi Árpád Székelyudvarhely polgármestere.