Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a budapesti olimpia mestertervét

Látványterv a budapesti olimpia tervezett központi helyszínéről

Csaknem negyven napirendi pontot tárgyalt meg 2016. január 27-i rendes ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Elfogadták a 2024. évi, tervezett budapesti olimpia mestertervét, amely a világverseny helyszíneit is meghatározza. Határozatban mondta ki a közgyűlés, hogy a továbbiakban nem tudja biztosítani államtól átvett feladatként az agglomerációs közösségi közlekedést, mivel az állam nem ad forrást a feladatra.

Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés 21 igen, egy nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett a 2024. évi, tervezett budapesti nyári olimpiai és paralimpiai játékok mestertervét (master plan), valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz benyújtandó garancialevelet.

A Tarlós István főpolgármester és Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés emlékeztet rá, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a kormány, az Országgyűlés és a Fővárosi Közgyűlés is egyetértett abban, hogy Budapest pályázzon a 2024. évi játékokra. A helyszín-kiválasztási javaslat készítése során a legmesszebbmenőkig figyelemmel voltak a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepcióban, a Budapest 2020 integrált településfejlesztési stratégiában, valamint az elmúlt években elfogadott, tematikus fejlesztési programokban foglaltakra. A vizsgálatok egyértelműen megmutatták, hogy Budapest településszerkezete kiválóan alkalmas az olimpiai játékok megrendezésére, a tervezett olimpiai helyszíneken kitűnő feltételek biztosíthatók, a – hangsúlyozottan nem csak az olimpia miatt – szükséges fejlesztések a városszerkezet hiányzó elemeit pótolni tudják. A helyszínek kiválasztásának fő szempontja volt, hogy azok az olimpiától függetlenül illeszkedjenek a meglévő fejlesztési tervekhez, az adott terület olimpiai helyszínként extra fejlesztés nélkül vagy minimális fejlesztéssel bevonható legyen, valamint maximalizálható legyen a helyszín utóhasznosítása.

A tervezett olimpiai szerkezet két térségből és hét klaszterből áll. A Duna-térséghez tartozik az Olimpiai Park, a Margitszigeti és az Óbudai-sziget klaszter, a városfejlesztési térséghez pedig a Hősök tere, a Puskás, a Vásárközpont és a Népliget klaszter. Ezeken kívül vannak különálló helyszínek is, mint az Etele tér, a Testvérhegy és a Nagytétényi Lőtér.

Központi olimpiai helyszín a Kvassay-zsilip térségében

A központi helyszín az Olimpiai Park klaszter lenne, amely magába foglalja a legnagyobb nézőközönséget vonzó atlétikai stadiont, az olimpikonok és kísérőik számára kialakított olimpiai falut és további versenyhelyszíneket. Az Olimpiai park klaszter a Kvassay-zsilip térségében, az észak-csepeli szigetcsúcson, valamint Pesten a Soroksári út mentén elterülő alulhasznosított, részben használaton kívüli területeken, Budán pedig a Kopaszi-gát park területén és fejlesztési területén helyezkedik el. A szerkezet hangsúlyos elemei a Duna-parti helyszínek, ahol a látogatók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a folyóval, így kiszolgálásukban nagy szerep jut a vízi közlekedésnek is.

Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes a vitában elmondta: részletes és mindenre kiterjedő anyag készült, hét nagy klasztert jelöltek ki úgy, hogy Budapesten belül 7,5 km sugarú körben el tudják helyezni a fő olimpiai helyszíneket. Hozzátette: a dokumentum illeszkedik a főváros településfejlesztési terveihez, valamint rövid, közép és hosszú távú városfejlesztési céljaihoz. – Az olimpiai pályázat illeszkedik a fővárosi fejlesztési tervekhez. Budapest alkalmas az olimpia megrendezésére. Az utóhasznosításra is nagy hangsúlyt fektettünk, hogy rentábilis legyen az olimpia – hangsúlyozta. Kérdésre válaszolva azt mondta: alapvető fontosságú az olimpiával kapcsolatban a felszíni kötöttpályás közlekedés. Szeneczey Balázs a csepeli HÉV eseteges átalakításával kapcsolatban, kérdésre válaszolva közölte: az az elv nem sérülhet, hogy a csepeliek ugyanannyi idő alatt – és lehetőleg átszállás nélkül – érjenek be a belvárosba, mint eddig.

A Főváros ezentúl nem tudja biztosítani az agglomerációs közösségi közlekedést

Határozatban mondta ki a Fővárosi Közgyűlés – 19 igen, 11 nem szavazattal –, hogy a Fővárosi Önkormányzat az elővárosi (agglomerációs) személyszállítási szolgáltatások ellátását nem tudja az államtól átvett feladatként a továbbiakban biztosítani, mivel az állam a korábbi megállapodásokkal ellentétben 2015-ben és 2016-ban nem biztosított forrást a feladat finanszírozására, továbbá a kormány nyilatkozott a feladat állami feladatkörbe való visszavételéről. Az elfogadott határozat szerint a Főváros felmondja az agglomerációs személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó NFM-BKK megállapodásokat az idei fővárosi költségvetés elfogadásának határnapjával, de legkésőbb február 28-ig úgy, hogy a felmondás legkésőbb március végéig gyakorlatilag is hatályba léphessen.

A Tarlós István főpolgármester, Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes és Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok által jegyzett előterjesztés emlékeztet rá, hogy az önkormányzati és a személyszállítási törvény szerint Budapesten a település közigazgatási határán belül a Fővárosi Önkormányzat törvényben meghatározott kötelező feladata a helyi személyszállítási közszolgáltatások megszervezése. Az önkormányzat a törvényben meghatározott esetekben, az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat, a megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.

2012-ben az elővárosi buszközlekedésről háromoldalú megállapodást kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a BKK és az elővárosi közlekedésben érintett önkormányzatok. Miután a korábban kötött megállapodások 2013 áprilisában lejártak, az NFM és a BKK két újabb megállapodást írt alá. Ezek alapján a BKK megrendelte a BKV-tól a agglomerációs HÉV-szolgáltatásokat, valamint 2022-ig érvényes megállapodást kötött a Volánbusszal az agglomerációs buszszolgáltatások ellátására. Az előterjesztés rögzíti: a fővárosi közlekedési rendszerbe integrált agglomerációs szolgáltatások jelenleg magas minőségű és hatékonyan működő közlekedési lehetőséget biztosítanak a fővárosi lakosokon kívül a 26 agglomerációs település közel 350 ezer lakosának is.

Míg a megállapodásokban foglaltakat a BKK maradéktalanul teljesítette, az NFM, illetve az állam részéről a finanszírozási vállalások ez idáig nem teljesültek. Ráadásul a kormány tavalyi határozatával jelentősen csökkentette az állami szerepvállalást a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozhatóságában, a forrásmegosztási törvény tavaly decemberi módosításával pedig előírta, hogy – a korábbakkal ellentétben – a Fővárosnak a helyi iparűzési adó őt megillető részét a helyi közösségi közlekedés szükségleteinek a biztosítására kell fordítania. Az előterjesztés hangsúlyozza: elengedhetetlen a kormány finanszírozási hozzájárulása a városhatáron kívüli szolgáltatások finanszírozásához. Ennek hiányában sem 2015-2016-ra, sem pedig a következő évekre nem biztosítottak az agglomerációs szolgáltatások finanszírozásához szükséges források. A jövőben a Fővárosi Önkormányzat az agglomerációs közlekedés – mint államtól átvett feladat – finanszírozásával működési forráshiányt idézne elő, amit a jogszabályok többszörösen tiltanak. A Fővárosnak így jogos érdeke és törvényen alapuló kötelezettsége az önkéntesen vállalt tevékenység felülvizsgálata.

Az előterjesztés hangsúlyozza: az agglomerációs közlekedéssel kapcsolatban olyan jövőképet kell megalkotni, hogy javuljon a közösségi közlekedés működési hatékonysága, ne kerüljön többe az államháztartásnak, a szolgáltatás szintje ne romoljon, az utasok közlekedési lehetősége és komfortja ne sérüljön, a szolgáltatás folyamatossága biztosítva legyen.

A főpolgármester tovább tárgyal a részletekről a fejlesztési miniszterrel

Tarlós István főpolgármester a vitában emlékeztetett rá: az agglomerációs közlekedés biztosítása nem a Főváros feladata. Élesen bírálta Gy. Németh Erzsébet DK-es képviselőt, aki „úgy beszél a kormányzó többséghez, mint a nevelőnő ahhoz a fiúcskához, aki ugyan vízfejű, de aki iránt gyengéd érzelmeket táplál.” A főpolgármester azt mondta: figyelembe véve Gy. Németh korábbi politikai előéletét, ezt a hozzáállását felül kellene vizsgálnia. „Kevés dologban értek egyet Demszky Gáborral, de abban igen, hogy alkalmatlannak tartotta Gy. Németh-et arra, hogy főpolgármester-helyettes legyen” – jegyezte meg. Tarlós István bírálta a szocialista Horváth Csabát is, aki 2010-ben úgy ígért ingyenes BKV-t és állította azt, hogy rendbe tették a céget, hogy a közlekedési vállalat külső működési adósságállománya több mint 70 milliárd forint volt. A főpolgármester hangsúlyozta: a BKV adósságállománya jelenleg nulla forint, 2010 óta egyszer sem vett fel működési hitelt, működési eredménye pedig azóta minden évben pozitív.

A főpolgármester kitért rá: az agglomerációs közlekedés államnak való visszaadásáról tavaly decemberben elvi megállapodás született a miniszterelnökkel, jelenleg a részletekről folynak egyeztetések Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel.

Elfogadták a forrásmegosztást

A törvényi szabályozás következtében a kerületi önkormányzatokat összesen 108,9 milliárd forint, míg a fővárosi önkormányzatot 120,4 milliárd forint illeti meg a tervek szerint 2016-ban - olvasható az elfogadott előterjesztésben. A képviselők 18 igen szavazattal, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. A január elsejétől hatályos törvény rögzíti, hogy a megosztott bevételekből a Fővárosi Önkormányzat részesedése a korábbi 51-ről 52,5 százalékra nő, míg a kerületek részesedése 49-ről 47,5 százalékra csökken. A főváros az 52,5 százalékos részesedésből köteles a helyi közösségi közlekedés feladatait ellátni. Az előírásoknak megfelelően csak azok a kerületek részesednek a fővárosi önkormányzat által kivetett idegenforgalmi adóból, amelyek jelezték, hogy ezen adó bevezetését nem tervezik 2016-ban, és ezt a jogot átengedik a fővárosnak. Tizenöt kerület jelezte, hogy saját maga kívánja a helyi idegenforgalmi adót kivetni. A rendelet január 31-én lép hatályba.

Budapest bemutatkozik a nemzetközi ingatlanfejlesztői szakkiállításon 

Budapest bemutatkozik a MIPIM nemzetközi ingatlanfejlesztő szakkiállításon, amelyet márciusban rendeznek meg Cannes-ban - döntött a Fővárosi Közgyűlés. A 78 négyzetméteres stand tematikája a Budapesten megrendezendő 2017-es vizes világbajnoksággal összefüggő fejlesztésekre, a 2024-es olimpiai kandidálás anyagaira, valamint Budapest és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) fejlesztési projektjeire épül. A standon jelentős ingatlanfejlesztő cégek is bemutatkoznak. A stand tervezését és installációját a fővárosi önkormányzat városarculati célokkal megbízott cége végzi majd. Erre a célra 10 millió forintot különítenek el a költségvetésben.

Mint az elfogadott előterjesztésben olvasható, a fővárosi önkormányzat számára fontos, hogy Budapest kedvező célterülete legyen a nemzetközi ingatlanfejlesztéseknek, befektetéseknek. A főváros mint dinamikus üzleti és befektetési helyszín pozíciójának erősítése aktuális feladat. A folyamatban lévő és tervezett városfejlesztési projektek méltán rászolgálnak a minél szélesebb körű nemzetközi fórumokon való bemutatásra, a befektetői kör érdeklődésének felkeltésére - írták.

Állami tulajdonba adják a Fiumei úti temetőhöz tartozó egyes ingatlanokat

Állami tulajdonba adják a fővárosi Fiumei úti temetőhöz tartozó, jelenleg a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. tulajdonában lévő ingatlanokat - hátsó temető, zsidó temető -, valamint a Kegyeleti Múzeum Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjteményében őrzött kulturális javakat - döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az elfogadott javaslatban az olvasható, tekintettel arra, hogy a törzstemető, a zsidó temető és a hátsó temető a szakgyűjtemény egészével együtt képezhet egy egységes nemzeti sírkertet és nemzeti emlékhelyet, ésszerű és indokolt e cél elérése érdekében ezeket az állam tulajdonába adni.

Nemzetközi szervezetekhez csatlakozik Budapest

Budapest csatlakozik két, környezetvédelmi célokat kitűző nemzetközi szervezethez – határozott a Fővárosi Közgyűlés. A Fenntartható Közbeszerzésben Világszínvonalon Vezető Városok Hálozatának (Global Lead Cities Network on Sustainable Initiatives) az a célja, hogy olyan városokból álló rendszer alakuljon ki világszinten, amely a fenntartható termelést és fogyasztást ösztönzi a közbeszerzési eljárások segítségével. A hálózat tagjai között van: Auckland, Denver, Helsinki, Rotterdam, Szöul és Varsó.

A Polgármesterek Paktuma elnevezésű szervezet hasonló célokat tűzött ki, mint a Polgármesterek Szövetsége az Európai Unióban, azaz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, az üvegházhatású gázok csökkentését. A szervezet célja, hogy ezeket a környezetvédelmi célkitűzéseket és eredményeket globálisan is láthatóvá tegye közös és nemzetközileg elfogadott szabványok alkalmazásával.