Budapestinfó: Tarlós István metrófelújításról és a hajléktalanok téli ellátásáról

​„Arra az álláspontra jutottam, hogy az M3-as metró esetében az emelt szintű és színvonalú kommunikációs adok-kapok játékoknak semmi értelme, azok sehová nem vezetnek. A metró kezdettől lelkiismereti kérdés számomra. Engem már az sem érdekel, ha érdemtelenül mások akarják az esetleges megvalósítás sikerét learatni, csak történjék valami. Nem mindenki fogja fel, miről van szó” – mondta szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. Azon felvetésekkel kapcsolatban, miszerint a metró a főpolgármester politikai játszmája lenne, ami valamiféle sértődöttségből fakadna, Tarlós István azt mondta: ő csak tényeket állít és adatszerűen kommunikál, a mellékes körülmények nem érdekelik. Mint ismertette, először 2015 októberében, másodjára pedig idén október 19-én írt levelet a BKV vezérigazgatójának „az M3-as vonal leállításának esetleges fájdalmas tényéről, szükségességéről és okairól”. Mi ebben a levélben a politizálás, a sértődöttség, a rosszindulatú hazugság? – tett fel a kérdést a főpolgármester.

​​

Hozzátette: azt hallani, hogy az államnak van megfelelő buszkapacitása, és felkészült arra, hogy a metrót ki tudja váltani buszokkal, akár hosszú időre, teljes szakaszon. Tarlós István idézte a BKV számításait, miszerint ha a vonal teljes, 17 km-es szakaszán végig és hosszú ideig csuklós buszokkal kellene a forgalmat lebonyolítani, ez azt jelentené, hogy másfél-kétpercenként minden belső kerületi buszmegállóban 7 db csuklós busznak kellene beállni, megvárni, míg le- és felszállnak az utasok, és kimenni a megállóból. Nem beszélve arról, hogy a keresztirányú forgalmat ez tökéletesen megakadályozná. „Két éve néhány ezer migránst kellett elszállítani, az állam ezt sem tudta megoldani, nekünk kellett őket elszállítani a BKV buszaival” – jegyezte meg a főpolgármester.

Tarlós István – azon állításra reagálva, hogy a kormány állítólag 200 milliárd forintot adott a metróra – feltette a kérdést: „Hol van a 200 milliárd? Ki látta, mert én még nem.” Kitért rá, hogy ebbe az összegbe beleszámolták azt a 69 milliárd forintot, amit a Főváros biztosít hitelből a szerelvények felújítására. Felidézte: a kormány döntött arról, hogy új kocsik vásárlása helyett a régieket kell felújítani, az erről szóló kormányhatározat szerint ráadásul eleinte nem is uniós forrásból, hanem hitelből akarták finanszírozni a metróinfrastruktúra felújítását.

Tarlós István hozzátette: az M3-as vonal infrastruktúrájának felújítására tervezett 137,5 milliárd forint egyelőre szintén nem létezik, mert az unió még nem döntött, mennyit ad ebből. Mint mondta, a kormány már nem tud egyoldalúan kiszállni a projektből, mert arról 2016. május 5-én aláírták a támogatási szerződést. A főpolgármester hangsúlyozta: a vonatkozó kormányhatározatból és az azt megerősítő NFM-levélből is kitűnik, hogy a beruházásnak van felső pénzügyi limitje, „hiába nyilatkozik bárki, hogy ha kell még pénz, akkor lesz, ez teljességgel téves és kezelhetetlen állítás”, ráadásul a költségek további emelkedésével a remélt uniós támogatás egésze is elveszhet.

A főpolgármester azzal kapcsolatban, miszerint a kormány állítólag sosem diktált olyan feltételt, hogy a metró pótlására szolgáló buszok ügyében szolgáltatásvásárlásra van szükség, idézte az erről szóló, ezt szövegszerűen kimondó kormányhatározatot.

Tarlós István kitért arra, hogy a kabinet korábban határozott arról, hogy a Főváros miként használhatja fel a kormányengedélyes EIB-hitelt, ami a buszok beszerzésének egyetlen reális forrása volna. A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a kormány – visszavonva korábban erről hozott, 2015-ös határozatát – megtiltotta, hogy az EIB-hitelből buszokat vegyen a Főváros, ez a határozat pedig a mai napig érvényben van. „Ehhez képest folyamatosan kapjuk a felszólításokat, vásároljunk autóbuszt” – jegyezte meg. Tarlós István hangsúlyozta: a buszszolgáltatásról nem érdemes beszélni tovább, mert abból a Főváros több mint egy hete kiszállt, és azt egyébként eredetileg sem akarta. Közölte: a BKK és a BKV összeszedett 60 csuklós és 120 szóló buszt, ami 130 csuklós busz forgalmi értékével egyenértékű, „így bőven tudjuk biztosítani azt a körülbelül 70 buszt, ami az M3-as metró egy szakasza felújításának elkezdéséhez szükséges. Kiemelte, hogy a metróvonal infrastrukturális felújításának alapfeltétele, hogy pótlóbuszok rendelkezésre álljanak.

Tarlós István beszélt arról, hogy egy korábbi kormányülésen az egyik államtitkár állítólag hatfajta magyar buszt mutatott be a kormánynak. „Félek, hogy csak fényképeket mutatott, amik akár Kaliforniában is készülhettek, buszt rajzolni pedig az unokám is tud. Ha megvannak ezek a buszok, akkor miért nem mutatják meg azokat fél éve?” – tette hozzá. Mint mondta, egy magyar buszgyártótól – pontosabban busz-összeszerelő cégtől – azt a hivatalos tájékoztatást kapta, hogy jövő nyárig mindössze hét buszt tudnak produkálni, a BKV pedig ugyanettől a cégtől nyárra rendelt 10 buszt, de azokat a mai napig nem szállították le. Ismét feltette a kérdést, ha vannak magyar buszgyártók, miért nem indultak a BKV tavalyi tenderén? A magyar buszok iránti keresletet a Főváros kétszer is próbálta növelni: egyszer a BKV tavalyi buszbeszerzési tenderével, másodjára pedig a szolgáltatásvásárlási tenderrel. Tarlós István utóbbival kapcsolatban elmondta: azon a Volán is elindult, pályázatát be is fogadták, „kérdés, hogy miért támadták be a tendert mondvacsinált indokokkal”?

„Ha a kormány, illetve egyes tagjai valóban segíteni akarnak, miért nem teszik meg? Miért akarják, hogy az infrastruktúra felújításánál csupa túlárazott ajánlatra munkát kezdjünk el? Egyesek folyamatosan azon erőlködnek, hogyan fizethetnénk ki fajlagosan 100 forint forrásból 150-et. Ha a bírálóbizottság elfogadná ezeket az árakat, a Főváros kénytelen lenne fedezet nélkül kötelezettséget vállalni” – mondta. Hozzátette: ellenőriztették a mérnökárat, azt felülárazni ilyen nagy mértékben nem lehetséges, műszakilag legfeljebb 10-15%-os túllépés lenne elképzelhető. Kitért rá, hogy a mérnökárat az M4-es metró árainak figyelembevételével képezték ki.

Felidézte, hogy több mint 30 írásos megkeresést intézett a metrófelújítás ügyében a kormányhoz és kormányhoz közeli döntéshozókhoz, de eddig egyedül a miniszterelnök és az NFM egyik helyettes államtitkársága segített gyorsítani az ügyet, más senki. „Csalódott vagyok és értetlen. Megkereséseinkre ködös, demagóg, vagdalkozó és szakmailag teljesen dilettáns válaszokat kapunk. Hatályos kormányhatározatokat tagadnak le egyesek, az utazóközönség biztonságáról papolnak, miközben csak a Főváros csinál ebből lelkiismereti kérdést. Ezért kell nevetséges módon Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordulnom az ügyben” - mondta. Úgy fogalmazott: a Kormányinfókon az M3-as metróra vonatkozó, „teljesen megalapozatlan, össze-vissza handabandákra, személyeskedő megjegyzésekre” a jövőben nem fog reagálni.

A hajléktalanellátás kérdéséről szólva a főpolgármester azt közölte: minden rászoruló részére az egyéni igényeknek megfelelően fognak tudni ellátást biztosítani, amibe beletartozik a nappali és az éjszakai ellátás, az állandó lakhatás biztosítása, a foglalkoztatási programok, az étkeztetés, valamint az egészségügyi szolgáltatások.

„A közterületeken kizárólag azok a személyek tartózkodnak életvitelszerűen és maradhatnak ellátás nélkül esetleg, akik a segítségnyújtást határozottan, következetesen visszautasítják, és nem hajlandók semmilyen együttműködésre. Nekik is meg kell találni a segítség formáját, az aluljárónál bármelyik megoldás jobb” – fejtette ki.

Elmondta, hogy a 27 kiemelt, kamerával megfigyelhető aluljáróban összesen körülbelül 100 ember tartózkodik, „ami nem egy jó adat”. A főpolgármester beszámolt arról, hogy a Főváros hajléktalanellátó szervezete (a BMSZKI) a hajléktalanügyi konzorciumba tartozó szervezetekkel – mint a máltai szeretetszolgálat vagy a Menhely Alapítvány – 7535 férőhelyet tud a hajléktalanoknak biztosítani, valamint összességében 3911 nappali melegedő férőhelyet. Emellett állandó diszpécserszolgálatot, krízisautót, egészségügyi ellátást, utcai étkeztetést, fürdetőt és fertőtlenítő állomást is biztosítanak. Hajléktalanok segítésére 155 millió forint pályázati pénzforrás, valamint a fővárosi költségvetésből további 274 millió forint, azaz összesen mintegy 430 millió forint áll rendelkezésre – emelte ki. A főpolgármester kitért rá: rendészeti feladatok is minimálisan szükségesek ahhoz, hogy a budapesti közterületek funkcionális használhatósága ne kerüljön veszélybe: ez kiterjed többek között a világörökségi területekre, a tömegközlekedési megállókra, a Liszt Ferenc repülőtér utasforgalmi csarnokára, néhány kiemelt aluljáróra, játszóterekre, köztemetőkre, oktatási intézményekre, valamint a Margitsziget egyes részeire és a hidakra. A főpolgármester úgy fogalmazott, a Főváros és a szakmai cégek a saját mozgásterükben és anyagi lehetőségeik mellett mindenféle, empátiával összefüggő lehetséges lépést meg fognak tenni a tél előtt a fedél nélküliek ellátása érdekében.

Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti elnöke a sajtótájékoztató vendégeként elmondta: felkészültek a téli ellátásra, a hideg időre. A fővárosban mintegy 7 ezer férőhely áll rendelkezésre, ahol a hajléktalanok az éjszakáikat jó körülmények között tölthetik. Sztereotípiának minősítette azt a hozzáállást, hogy az otthontalanok azért nem akarnak szállóra menni, mert őket ott atrocitás érné. Hangsúlyozta: a szállások 99%-a biztonságos, normális és tiszta, ott legfeljebb annyi atrocitás fordul elő, mint egy munkásszállón vagy egy kollégiumban. Senkinek sem kell a fővárosban azért kint, közterületen maradnia, mert nincs szabad férőhely – emelte ki.

A csillaghegyi öblözet árvízvédelmének ügyében újságírói kérdésre a főpolgármester azt válaszolta: „szeretném megnyugtatni a felheccelteket, egyáltalán nem tönkretenni akarjuk a Római-partot, hanem revitalizálni”. Hozzátette: januárra várható, hogy elkészülnek az engedélyes tervek.

Szintén kérdésre válaszolva Tarlós István elmondta: megbeszélést folytatott Fischer Ivánnal, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatójával. „Ő keresett meg, a megbeszélés nem volt rossz hangulatú, a városvezetés és a zenekar vezetése kibékültek” – jegyezte meg, hozzátéve: a zenekar művészi értékét, színvonalát sosem vonták kétségbe. Tarlós István azt mondta: jóhiszemű hozzáállással remélhetően mindkét félnek elfogadható és védhető megállapodást tudnak majd kötni, ennek további részleteiről a Főváros jövő évi költségvetésének elkészítésekor tud majd beszámolni.