Az M3-as metróvonal infrastrukturális felújítása keretében az állomásokra vonatkozó magas ajánlattételi árak azt okozhatják, hogy a megállókat nem újítják fel – mondta Tarlós István főpolgármester a Budapestinfón. Elmondta, hogy a beérkezett ajánlatok a kiszámított mérnökárhoz képest olyan magasak, hogy erre nincs fedezete a Fővárosnak és a BKV-nak, így a Fővárosnak ezt – a jelek szerint – nem áll módjában elfogadni.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig arról tájékoztatott, hogy a kormányzat nem fogja tudni jóváhagyni a felmerülő többletköltség-igényeket – ismertette a főpolgármester, aki szólt arról is, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján ennek ellenkezőjéről beszélt, „ami zavart okoz”.
Hozzátette: „kellő tisztelettel” pontosítaná a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által a csütörtöki Kormányinfón elmondottakat, miszerint csak két nappal azt megelőzően jelentek meg a metróinfrastruktúra felújítására vonatkozó fővárosi tenderek. Mint mondta, összesen nyolc tendert írtak ki a felújítással kapcsolatban, az első Lázár bejelentése előtt 285 nappal, az utolsó pedig 14 nappal korábban megjelent. „Ez alapján ki-ki döntse el maga, hogy a Kormányinfón tett bejelentések mennyire tekinthetők hitelesnek” – fogalmazott.
Tarlós István hangsúlyozta: a metrófelújítás ügyében a legtöbbet még mindig a miniszterelnök igyekszik segíteni. A főpolgármester kitért rá, hogy Lázár nyilatkozata (miszerint a kormány a felújítás érdekében minden szükséges támogatást megad a fővárosnak, akár kisebb, akár nagyobb – vagyis az állomásokat is érintő – a felújítás) szöges ellentétben áll a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hivatalos levelével. Ez utóbbi rögzíti, hogy a támogatási szerződésben szereplő 137,5 milliárd forintos keretösszeget meghaladó többletköltség-igényeket a kormány nem fogja tudni jóváhagyni és azokra garanciát sem fog tudni adni. Mint a levélben írták, az ajánlati árak várhatóan mintegy 30%-kal lépik túl az eljárás becsült költségét, a mérnökárat. A főpolgármester hangsúlyozta: a többletköltségek finanszírozására sem a Fővárosnak, sem a BKV-nak nincs pénze, és hitelt sem tudnak felvenni. Ráadásul annak a veszélye is fennáll, hogy ha a 137,5 milliárdos keretösszeg nő, akkor az Unió drágának tartaná a beruházást és ő nem adna rá támogatást.
Tarlós István hangsúlyozta, „szamárság, hogy a Főváros le akarná felezni a felújítás költségeit”, és nem arról van szó, hogy „úri passzióból” úgy döntöttek, legyen olcsóbb a beruházás és ne csinálják meg az állomásokat. Az állomások felújítására beérkezett ajánlatok olyan magasak, hogy ezek vállalására a Fővárosnak és a BKV-nak fedezete nincsen (az NFM ezt hivatalos levélben meg is erősítette), vagyis fedezetlen kötelezettséget vállalna, ami lehetetlen – hangsúlyozta.
A főpolgármester kitért rá, hogy a metróvonal naponta 500 ezer utast szállít, ami olyan, „mintha minden debreceni lakos – a csecsemőtől az aggastyánig – naponta háromszor felülne a metróra”. Hangsúlyozta: ezzel nem lehet szórakozni, a metrót fel kell újítani, sőt annak már 10-15 éve meg kellett volna történnie. „Az a feladatunk, hogy biztonságos állapotba hozzuk a metrót és biztonsággal gondoskodjunk az utasok szállításáról. Ha a szerelvények, az alagút, a sínek, a biztonsági berendezések és az áramellátó rendszer fel lesz újítva, akkor a biztonságos közlekedésről gondoskodtunk. Az egyetlen, amit el lehet hagyni, az az állomások kiglancolása, attól viszont senki nem hal meg. Szó sincs arról, hogy hirtelen ötlettől vezérelve el akarnánk hagyni az állomások felújítását” – mondta a főpolgármester.
Tarlós István beszélt a buszszolgáltatások kérdéséről is; a Főváros szeptember 23-án értesült arról, hogy az ügyben felülvizsgálatot kértek. Ez azért is érdekes – jegyezte meg –, mert a törvényes határidő szerint erre 60 nap áll rendelkezésre, ehhez képest a felülvizsgálati kérelmet a 98. napon nyújtották be. A Közbeszerzési Döntőbizottság minapi tájékoztatása szerint az ügyintézési határidőt további 10 nappal meghosszabbították. „Nekem ez azt súgja, nemigen tudnak mit kezdeni a dologgal. Egyelőre nem látom, hogy a 38 napos határidő-túllépést hogy lehet legalizálni” – fogalmazott. Megismételte, hogy a Főváros nem akart sem szolgáltatást, sem lengyel buszokat vásárolni a metrópótláshoz. A magyar buszgyártás ügye támogatandó, de annak feltételeit az elmúlt hat évben nem teremtették meg – mutatott rá. Tarlós István feltette a kérdést, hogy a szolgáltatási tenderen induló szolgáltató miért nem indult annak idején a BKV tenderén. Elmondta, az állami Volán a szolgáltatási tenderre már június 17-én (a tájékoztató közzétételekor) bejelentkezett, a július 12-i részvételre való felhívásra is hivatalosan visszajelzett, ehhez képest a saját buszközbeszerzési tenderét csak szeptember 22-én indította el. „A Volánnak választ kellene adnia arra, miért nem csinált 4 hónapig semmit” – jegyezte meg. Tarlós István azt mondta: attól tart, ha megtörténik a szolgáltatásvásárlás, benyomása szerint a szolgáltató sem magyar buszokkal fog szolgáltatni, mert azok nincsenek vagy nincs belőlük elegendő. „Ha meg kell várnunk, hogy például a Volánnak legyen megfelelő számú magyar busza, akkor nem tudom, e beruházás mikor fog megtörténni” – jegyezte meg.
Tarlós István azt mondta: a múlt héten megbeszélést folytatott a miniszterelnökkel, „én csak benne bízom, bizonyos vagyok benne, hogy a kormány közeli dolgozók munkastílusára, pontosságára van ráhatása, és bizonyos vagyok benne, hogy a folyamatok fel fognak gyorsulni”. Úgy fogalmazott: igen rossz néven veszi, hogy ellenzéki körökből pont azon képviselők – Horváth Csaba, Gy. Németh Erzsébet és Szabadai Viktor – kiabálnak a leghangosabban, akiknek ez sokkal régebben a dolga lett volna, de nem csináltak semmit. „Ha már nem segítenek, akkor most ne kiabáljanak Budapestért aggódó, felelősségteljes lelkületű emberekként és ne intézzenek ilyen brutális támadásokat, ez több mint ízléstelen” – jelentette ki.
A sajtótájékoztatón részt vett Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke, aki arról beszélt: ha az esztétikai felújításokat elhagyják, attól még biztonságos lehet a metróvonal, de elfogadhatatlannak nevezte, hogy az állomásokon az áramellátást, a szellőzőberendezéseket vagy a mozgólépcsőket ne újítsák fel.
Tarlós István újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: ha az állomások felújítását részben elhagynák, akkor is módosítani kellene a tenderkiírást, ami újabb csúszást jelentene. „Azon múlik minden, hogy a költségek tekintetében mi lesz a kormány végső álláspontja, a végső ajánlatok és a bírálóbizottság döntése az állomások tekintetében hogyan alakul” – jegyezte meg. Hangsúlyozta: bármilyen további csúszásért a Főváros nem tud felelősséget vállalni, „a vak is látja, hogy nem a mi térfelünkön pattog a labda”. Szintén kérdésre válaszolva azt közölte: 2017 márciusában még elkezdődhet a metrófelújítás, de a további időhúzással – például ha az állomásokra vonatkozó tendereket át kell gondolni – tovább romolhat a helyzet. Azt sem tudni, mikor lesznek pótlóbuszok, márpedig amíg nincsenek, semmit nem tudunk csinálni – tette hozzá.
A főpolgármester beszámolt arról, hogy az új, mértékadó árvízszint jegyében ismét felmérette a fővárosi árvízvédelmi művek magassági értékelését és műszaki állapotát, ez pedig „elég elkeserítő képet ad”. Budapesten a Dunának összesen 68 nyilvántartott árvízvédelmi védvonala van. A legrosszabb állapotban az állandó lakosok nélküli Margitsziget, valamint Csillaghegy van, ide sorolható még Angyalföld északi szakasza, a Víziváros és Újpest káposztásmegyeri szakasza. Ezek felújítására több mint 50 milliárd forint kellene. Megemlítette, hogy a Főváros saját forrásból 31 kisebb korszerűsítést és biztonsági építkezést végzett el, többek között a Döbrentei téren és a Szentlélek téren. A csillaghegyi árvízvédelmet szolgáló védmű tervei az év végére készülhetnek el, a kivitelezés az engedélyeztetés után megtörténhet. A Római-parton a múlt héten zajlott tüntetéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: „nem tudom, mi ellen tüntettek, jelenleg azt sem tudják, mi fog ott megépülni. Fellármázták a liberális sajtót, hangulatot lehet kelteni, de nem érdemes. A baloldali és liberális sajtó a végtelenségig elhallgatja, hány ígéret hangzott el az elmúlt 20 évben a védmű megépülésére, a Demszky-féle vezetés is egyértelműen parti védművet akart építeni, a kerület, a Műegyetem és a vízügyi hatóság is ezt támogatja.” Elmondta, hogy újabb tanulmányt fog készíttetni a Nánási úti nyomvonal költségeiről, lehetőségeiről, ahol derékvastagságú fákat kellene kivágni, ha ott épülne a védmű. „Övön aluli és zsarolási céllal feltett sejtelmes sugallat, hogy ingatlanpanama lenne a hullámtérben és azt a főpolgármester is támogatná” – hangsúlyozta. „Visszautasítom és kikérem magamnak, hogy bármikor is hajlamos lettem volna ingatlanpanamákat támogatni” – nyomatékosította. Hozzátette: hivatalosan javasolni fogja, hogy a Római-parton rendeljenek el változtatási tilalmat, erről hamarosan dönthet a kerületi képviselő-testület.
A József nádor téri, az Oltalom Egyesület által üzemeltett hajléktalanszálló ügyében elmondta: az egyesület pártfogoltjai felújított, megfelelő férőhelyű szálláshelyen szállást kaptak. „Feltehetőleg nem minden politikai megfontolás híján tette az egyesület vezetője, amit tett” – fogalmazott a főpolgármester. Közölte, hogy az ingatlan kiváltása megtörtént. A téli hajléktalanellátási feladatokról pedig hamarosan ismét egyeztetnek a BMSZKI és a máltai szeretetszolgálat bevonásával.
