A Demszky-korszak egyik hátrányos örökségét számolja fel a BKV, amikor a 2008-as eladási ár sokszorosáért, egymilliárdot meghaladó bevételért értékesítené a működéséhez feleslegessé vált Stadionok irodaházat.
A BKV Zrt. a Stadionok irodaház értékesítésére vonatkozóan megjelent, félrevezető és pontatlan hírekkel kapcsolatban az alábbi információkat közli:
A BKV Zrt. Stadionok elnevezésű irodaház-épülete, amely a Budapest XIV. kerület, Hungária körút 46. szám alatti, 32538/1 hrsz-ú ingatlanon található, nem az M2 metró Puskás Ferenc Stadion megállót jelenti, hanem afölött helyezkedik el.
A BKV Zrt. 2008. április 22-én - vagyis a Demszky-korszak idején - kötött adásvételi szerződéssel értékesítette az ingatlan 1371/7970-es (17,2%) tulajdoni hányadát a WS-nek (Wel-Stadt Immobilien Kft.), és ezzel az ingatlan osztatlan közös tulajdonba került.
Annak idején az adásvételi szerződésben rögzítésre került a vevő teljes ingatlanra vonatkozó fejlesztési terve (parkoló, irodaház-fejlesztés), amely a metróállomány fejlesztését is magában foglalja. Ugyanebben a dokumentumban szerepel a közös tulajdon megszüntetésének szándéka oly módon, hogy a WS megvásárolja a BKV Zrt. tulajdonrészét. Az akkori szerződés szerint a tulajdonostárs a beruházás során megvalósuló - a metróállomást, illetve az utasforgalmat kiszolgáló - fejlesztés költségét a vételárba történő beszámítással kívánta rendezni. A felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a fejlesztési terv megvalósítására együttműködési megállapodást kötnek, amely 2008. augusztus 7-i dátummal - szintén a Demszky-korszakban - létrejött.
Ezt a hátrányos örökségként kapott, kényszerű állapotot a BKV Zrt. jelenlegi vezetése az elmúlt években többször próbálta felszámolni, ezért megvizsgálta, hogy az adásvételi szerződésben, illetve az együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettséget milyen módon szüntethetők meg, különös tekintettel arra, hogy 2014-re az épület ténylegesen is feleslegessé vált a BKV Zrt. működéséhez, azaz kiürült. Az épület jelentős felújításra szorul, jelenleg csak egyes részeit használják bérlők.
A jogi lehetőségek és azok pénzügyi hatásai részletes elemzését követően a BKV Zrt. elkészíttette az ingatlan vagyonértékelését a tárgyalások gyorsítása érdekében.
A WS többszöri egyeztetést követően végül 2016. tavaszán vételi ajánlatot tett az ingatlan BKV Zrt. tulajdoni hányadára, a független vagyonértékelő által meghatározott forgalmi értékbecslés szerinti áron. Ez a 2008-as értékesítési árhoz képest sokszoros összeget jelent, és egymilliárd forintot meghaladó eredményezhet a BKV Zrt-nek.
Hangsúlyozzuk, hogy a korábbi BKV-vezetés által megkötött együttműködési megállapodás miatt a versenyeztetési eljárás nyilvánvalóan szóba sem jöhet, ezenfelül osztatlan közös tulajdonról van szó, ahol bármelyik tulajdonos értékesítési szándéka esetén a másik félnek elővásárlási joga van, mely két tényező alapján bármilyen versenyeztetési szándék okafogyottá is válik.
A BKV Zrt. jelenlegi vezetése az ingatlan értékesítésével egy majdnem tíz éve húzódó kényszerhelyzetet kíván feloldani úgy, hogy a társaság érdekeit messzemenően figyelembe veszi, és az eddigi előnytelen szerződést előnyösre fordítaná: jelentős árbevételt realizálna egy messzemenően piacinak tekinthető áron történő értékesítés során, valamint a Demszky-érában megkötött együttműködési megállapodás előnytelen feltételeit és az ezekből következő kártérítési fenyegetettséget is a BKV Zrt. számára előnyösre szándékozik fordítani egy olyan ingatlan értékesítésével, amely a BKV elmúlt évtizedben megvalósult reorganizációja és fejlődése következtében ténylegesen is feleslegessé vált a társaság működéséhez.
A BKV határozottan visszautasítja a sajtóban megjelent félrevezető, tényszerűtlen, manipuláltnak tűnő híreket, annál is inkább, mert a társaság jelenlegi vezetése azon dolgozik, hogy a múltban kötött előnytelen szerződéseket megszüntesse, a hátrányos örökséget felszámolja, valamint gazdaságosabbá, hatékonyabbá és nem utolsósorban átláthatóbbá tegye a cég működését.
Bolla Tibor
elnök-vezérigazgató
BKV Zrt.
