Az árvízi védekezés ügyét nem befolyásolhatják a politikai és gazdasági érdekek, azt szakmai alapon kell kezelni - hangsúlyozta Tarlós István főpolgármester kedden, a Fővárosi Önkormányzat és a Budapest és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) által szervezett vízgazdálkodási és vízépítési szakmai napon rendezett konferencián.
"Nem lehet tovább szórakozni!" - fogalmazott Tarlós István, kiemelve: "fel kell hagyni a politikai haszonszerzés vágyára épülő felelőtlen bosszúkoncepciókkal". A Duna nagyjából 29 kilométeres fővárosi nyomvonalán a partszakaszokat több helyen fel kell újítani, illetve meg kell erősíteni. A csillaghegyi öblözet árvízvédelmét pedig meg kell valósítani, mert ez az ott élők biztonságának alapvető feltétele - mondta.
A főpolgármester hozzátette: húsz évig azért nem történhetett semmi a Duna-partokkal, mert szétforgácsolódott az akarat és az erőforrások. Ezért is fontos, hogy már központi, fővárosi kezelésbe került a Duna budapesti partszakaszainak kezelése.
Tarlós István felidézte: Budapesten a Duna vízszintje az elmúlt 15 évben négyszer is meghaladta a 8 métert. A sorozatos rekordokat meghaladó árhullámok eddig sem emberéleteket nem követeltek, sem tartós környezeti károkat nem okoztak, de - tette hozzá - "nem bízhatunk abban", hogy a két évvel ezelőtti árvíz nem ismétlődik meg.
Nem tűr halasztást a csillaghegyi öblözet védelme
Hamarosan megjelenik a csillaghegyi öblözet érintett területének és lakosságának árvíz elleni védelmét biztosító védműrendszer tervezési és engedélyezési feladataira vonatkozó hirdetmény – mondta Szeneczey Balázs, városfejlesztési főpolgármester-helyettes a konferencián. Hangsúlyozta: árvízvédelmi szempontból ez lesz Budapest egyik legfontosabb fejlesztése. A védmű megvalósítása "nem tűr halasztást" - szögezte le. Kiemelte: a mobil védmű kiépítése soha nem volt kérdés. A Műegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a vízügyi tanács szakemberei is egyetértettek a koncepcióval. Az árvízvédelmi védművet nem 10-20, hanem csaknem 100 évre építik.
Szeneczey Balázs elmondta: a tervek elkészültek, azokat a fővárosi közbeszerzési bizottság is elfogadta.
A főpolgármester-helyettes leszögezte: "senki nem akar feleslegesen fákat kivágni". Ugyanakkor hozzátette: be kell látni, hogy az árvízi védekezés érdekében be kell avatkozni, mert megfelelő védelem nélkül a Szentendrei útra folyik a víz. Szeneczey Balázs azt is elmondta, hogy a fővárosi védművek fejlesztésére a következő 3-4 évben nagyjából 30 milliárd forintot kell fordítani.
2013-ban rekordot döntött a dunai árvízszint
Dénes Miklós, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) vízgazdálkodási szakcsoportjának vezetője felidézte: 2013. június 9-én este 10 és másnap hajnali 2 óra között Budapesten 891 centiméteren tetőzött a Duna, 31 centiméterrel meghaladta az addigi (2006-os) rekordot. Ez az új árvízszint feladatot adott a szakmának és a politikusoknak egyaránt.
A fővárosi vizek és vízpartok rendezése érdekében a főváros tavaly megállapodást kötött a kamarával. Kassai Ferenc, a BPMK elnöke azt hangsúlyozta: a főváros fenntartható fejlődéséhez innovatív módszerekre, s a gazdaságossági és a biztonsági szempontok figyelembevételével mérnöki gondolkodásra van szükség.
Palkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója Budapest árvízi védekezésének súlyponti helyeit mutatta be. Kiemelt fontosságúnak nevezte például az észak-budai térségben a Királyok útja, az Aranyhegyi-patak, a Gázgyári terület és az óbudai HÉV védelmét, de kitért a Víziváros problémájára is. Közép-Budán a Bem rakpartot, a Batthyány teret és a Bem teret, míg az észak-pesti térségben a Rév utcai töltést, a Komp utcai árvízvédelmi falat és a Váci úti védvonalat emelte ki árvízvédelmi szempontból súlyponti területként. Külön említette továbbá a Margitsziget is, ahol jelenleg nincs árvízvédelmi vonal, de az albertfalvai töltés és a Dagály strand környékére is felhívta a vízügyi, árvízi szakemberek figyelmét.
Haranghy Csaba a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója arról számolt be, hogy amikor a szennyvíztisztító mű a Fővárosi Vízművek üzemeltetésébe került, a telep 8%-os energiahatékonysággal működött. Budapesten a tisztított szennyvizek aránya jelenleg 95%-os, ha befejeződik a folyamatban lévő BKISZ projekt, akkor ez az arány eléri a 99%-os szintet – emelte ki Szólt arról is, az árvízvédelem kapcsán kihívást jelent az aszály is, ami miatt a víztermelő kapacitás csökken.
Gyakoribbak lehetnek a szélsőséges időjárási körülmények
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője is kiemelte, hogy az utóbbi években világszerte számos, vizes jellegű katasztrófa történt. Ezek mellett viszont egyre nagyobb a légszennyezettség is, nagy problémát jelent továbbá a túlnépesedés, az ennek nyomán megnövekedett vízhasználat, és a hőmérséklet emelkedése. Az egyre gyakoribbá váló hőhullámok is komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A klímaváltozás minden országra hatása van - szögezte le Kőrösi Csaba, aki szerint ahhoz, hogy a 21. század élhetőbb legyen, fel kell emelni a hangjukat. Elmondta: hétfőn a G7-es országok vezetői is csatlakoztak Áder János környezet- és klímavédelmi felhívásához. Az államfő Élő bolygónk elnevezésű akciójához Budapest főpolgármestere május végén csatlakozott. Tarlós István ezzel kapcsolatban a konferencián azt mondta: az ENSZ jelentései szerint a jövőben még gyakoribbá válhatnak a szélsőséges időjárási körülmények. Szerinte ezért is fontos Áder János felhívása, amely azt jelenti: a klímaváltozás elleni küzdelem már nemcsak a környezetvédők, hanem mindenki feladata. Kőrösi Csaba a konferencia valamennyi résztvevőjének figyelmébe ajánlott az államfő klímavédelmi felhívását, amelynek részleteiről tájékozódni lehet a
www.elobolygonk.hu oldalon.
