Fővárosi Közgyűlés: elfogadták a megállapodást a 3-as metró szerelvényeinek felújításáról

A Fővárosi Közgyűlés ülése 2015. május 27-én a Városháza dísztermében

Csaknem hatvan napirendi pontot tárgyalt meg mai ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Az ülésen felszólalt Áder János köztársasági elnök, akinek kezdeményezésére egyhangúlag elfogadták, hogy a Főváros csatlakozzon a klímaváltozás elleni, világméretű kezdeményezéshez. Elfogadták a 3-as metró szerelvényeinek felújításához kapcsolódó megállapodást. Módosították a fővárosi hajléktalanrendeletet is.

Közös a felelősségünk abban, hogy beszéljünk a klímaváltozás problémájáról, és tegyünk valamit ellene – mondta Áder János köztársasági elnök a Fővárosi Közgyűlés ülésén. Az államfő köszönetet mondott Tarlós István főpolgármesternek, hogy a fővárosi tisztségviselők közül elsőként csatlakozott az Al Gore volt amerikai alelnök által indított, világméretű klímavédelmi kampányhoz, és ugyanezt kérte a Fővárosi Közgyűléstől. A kampány célja, hogy cselekvésre ösztönözzék a decemberben Párizsban összeülő ENSZ éghajlat-változási konferencia résztvevőit, a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országok vezetőit.

Klímavédelem: Áder János kezdeményezését egyhangúlag támogatta a közgyűlés

A köztársasági elnök felszólalását követően a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag megszavazta, hogy támogatja a klímaváltozás elleni világméretű kezdeményezést. A döntés értelmében a minél szélesebb körű támogatás érdekében felkérik a főpolgármestert, hogy erről a lehetőségről tájékoztassa a fővárosi lakosságot. (A témáról bővebben itt olvashat.)

Elfogadták a megállapodást a 3-as metró kocsijainak felújításáról

Elfogadta a 3-as metró szerelvényeinek felújításához szükséges pénzösszeg tőketartalék útján történő biztosításáról és a forrás felhasználásának feltételrendszeréről szóló, a BKV Zrt.-vel kötött megállapodást a Fővárosi Közgyűlés. Az elfogadott előterjesztés szerint a 3-as metróvonal járműparkja korszerűsítéssel egybekötött felújításának kezdési időpontja a vállalkozási szerződés megkötésének tervezett dátuma, azaz július 1-je. A befejezés tervezett időpontja pedig – az üzembe helyezés tervezett határideje – 2017. december 31. A járműpark felújítására 60 milliárd forintnyi kölcsönt vesz fel euróban a főváros. A fejlesztési feladatot a BKV Zrt. valósítja meg, a BKK Zrt. mint a közútkezelői és közlekedésszervezői közfeladatok ellátására kijelölt szervezet ellenőrzési és együttműködési kötelezettsége mellett.

A javaslatban kiemelték, hogy a 3-as metróvonal Magyarország legnagyobb forgalmat bonyolító vasúti rendszere. Építési hossza 17,3 kilométer, ebből 15,5 kilométer alagúti szakasz, és 20 állomás van a vonalon. A vonalat munkanapokon 520-540 ezer utas használja, több mint amennyien a teljes országos vasúti hálózatot.

A 3-as metró építése több szakaszban 1970-től 1990-ig tartott, a szakaszok infrastruktúraelemei (építmények és az azokban lévő műszaki berendezések) az elmúlt több mint 3,5 évtizedes folyamatos működés alatt erősen elhasználódtak, ez alatt semmilyen komolyabb felújításon nem estek át, felújításuk halaszthatatlanná vált.

A vonal és teljes járműparkjának megújítása "hosszú ideig nem halasztható, a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban" meg kell valósítani - olvasható az elfogadott előterjesztésben.

 

Módosították a fővárosi hajléktalanrendeletet

Módosította a fővárosi hajléktalanrendeletet a Fővárosi Közgyűlés, az előterjesztést 21 igen és 3 nem szavazattal fogadta el a testület. A közgyűlés 2013. november 14-én fogadta el azt a rendeletet, amelyben kijelölték azokat a területeket, ahol szabálysértésnek minősül az életvitelszerű közterületi tartózkodás. Ennek a rendeletnek az első pontjában a fővárosi, a másodikban a kerületi területeket jelölték ki. Az alapvető jogok biztosának kezdeményezése alapján a Kúria 2015. január 20-án közzétett határozatával vizsgálta meg a rendelet második mellékletét, amelyben törvénysértőnek találta és 2015. május 31-ével megsemmisítette a következő tíz kerületre vonatkozó közterület-kijelöléseket: II., IV., IX., X., XIII., XIV., XVI., XVII., XXI., XXII. A Kúria döntésének elvi lényege, hogy a szabályozásból minden kijelölt közterület esetén egyértelműen ki kell tűnnie a védett közérdek mibenlétének (közrend, közbiztonság, közegészség, kulturális értékek védelme), ezért a szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit meghaladja az olyan önkormányzati rendeleti rendelkezés, amely az önkormányzat illetékességi területének egészéről vagy annak jelentős, összefüggő területeiről kizárja a hajléktalant. A kizárttá tett közterület lehatárolásának mindig egyértelműnek kell lennie.

A Kúria döntése alapján a főpolgármester levélben kereste meg a megsemmisítés által érintett minden kerület polgármesterét, azt kérve, vizsgálják felül a korábbi igényeiket, és tegyék meg új javaslatukat annak érdekében, hogy a Fővárosi Közgyűlés a Kúria döntésének megfelelően módosíthassa a rendeletet. Az elfogadott előterjesztés melléklete szerint az érintett tíz kerület által kijelölni kért közterületeket áttekintve megállapítható, hogy összességében kevesebb olyan területet adtak meg, amelyre vonatkozóan azt kérik, minősítsék jogellenesnek az életvitelszerű közterületi tartózkodást.

"A hajléktalan embereknek így több olyan terület áll majd a rendelkezésükre, ahol életvitelszerűen tartózkodhatnak. A legjelentősebb változás a XIV. kerületben következik be, ahol korábban az összes kerületi tulajdonú közterületen tilos volt az életvitelszerű közterületi tartózkodás, míg a mostani módosítás már egyetlen XIV. kerületi területet sem jelöl ki ilyen célra" – olvasható a dokumentumban.

Tarlós István főpolgármester a vitában elmondta, a hajléktalanellátásban a férőhelyek száma, azok komfortja, továbbá a hajléktalanok munkalehetősége, védelme és egészségügyi ellátása területén is előrelépés történt 2010 óta. Mint mondta, egyetért azzal, hogy a város mindenkié, így például a másik 1 millió 700 ezer lakosé is, akiknek számít például a közterületek állapota. A főpolgármester megjegyezte: úgy érzi, a Város Mindenkié egyesület - amelynek aktivistái a javaslat vitája alatt táblákkal tiltakoztak az ülésteremben – csak hecceli a hajléktalanokat és nem segít a megoldásban. A fővárosnak összesen nincs annyi bérlakása, ahány hajléktalan él Budapesten – mondta Tarlós István, aki szerint egy bérlakásépítés fedezetét legfeljebb az állam biztosíthatná, az ingatlanok igazságos kiosztását azonban akkor sem lehetne igazságosan megoldani. Kijelentette, téved az, aki úgy gondolja, hogy a jelenlegi városvezetés üldözni akarja a hajléktalanokat. Hangsúlyozta: a hajléktalanokat segítő minden olyan javaslatra nyitottak, amely minimális rendet biztosít a városban. (A főpolgármester a közgyűlés szünetében sajtótájékoztatón beszélt a módosított rendeletről, mint mondta, a Főváros végrehajtható és életszerű megoldást akar hajléktalanügyben. Erről bővebben itt olvashat.)

Bővül a fizetőparkolás a VIII. és a XIII. kerületben

Több fizetős parkolóhely lesz a VIII. és a XIII. kerületben -  döntött a Fővárosi Közgyűlés. A józsefvárosi önkormányzat kezdeményezte, hogy a meglévő várakozási övezetek egészüljenek ki a Kerepesi út, a Hungária körút, a Sport utca, a Százados utca, a Salgótarjáni út és az Asztalos Sándor út által, valamint a Könyves Kálmán körút, az Üllői út, az Orczy út, a Golgota tér, a Golgota út, a Bláthy Ottó utca és a Vajda Péter utca által határolt területtel. A XIII. kerületi önkormányzat is kezdeményezte a parkolási rendelet módosítását: bevonnák a várakozási övezetbe a Röppentyű utca, a Rozsnyai utca, a Hajdú utca, a Fáy utca, a Béke utca és a Petneházy utca, továbbá a Duna, a Váci út és a Vizafogó utca, valamint a Röppentyű utca, a Göncöl utca, a Kámfor utca, a Tatai utca, a Szegedi út, a Dévényi utca, a Róbert Károly körút, a Lehel utca, a Szegedi út, a Reitter Ferenc utca és Petneházy utca által határolt területet.

Együttműködési megállapodás a Sziget Kft.-vel

A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft.-vel (Sziget Kft.) való együttműködési megállapodás megkötéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés a 2015. évi Sziget Fesztivál és Gyerek Sziget rendezvények kapcsán.  Az előterjesztés szerint a Sziget Kft. azzal a kéréssel fordult a Fővárosi Önkormányzathoz, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan 2015-ben is támogassa a Sziget Fesztivál és a Gyerek Fesztivál lebonyolítását az Óbudai-szigeten. A fesztivál 2011 előtt ingyenesen használta a közterületet, 2011-től a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében közterület-használati díjat fizetett a Fővárosi Önkormányzatnak. A 2015-ös évre 70 millió forint plusz áfa közterület-használati díj megfizetéséről döntött a közgyűlés.

A 2014. évi szerződésben foglaltakkal megegyezően a 2015. évi megállapodás is kötelezi a Sziget Kft.-t, hogy a területet eredeti állapotába állítsa helyre és megfelelő színvonalon elvégezze a javítási munkálatokat.

A 23. Sziget Fesztivált augusztus 10. és 17. között rendezik, a Gyerek Sziget június négy hétvégéjén várja ingyenes programokkal a közönséget.

Döntöttek a budapesti vizes vb-hez kapcsolódó fejlesztések előkészítéséről

A budapesti vizes világbajnoksághoz kapcsolódóan a pesti rakpart egy szakaszának rendezésére, valamint sétány és kerékpárút kialakítására vonatkozó előkészítő feladatokról is döntött egyhangúlag a Fővárosi Közgyűlés. A 2017-es sportesemény időpontjához igazodva a Kossuth Lajos tér és a világbajnokságnak helyszínt adó Dagály fürdő közötti partszakaszt rendeznék. A beruházás célja a jelenleg elhanyagolt Duna-part értékeinek jobb közterületi hasznosítása. A projekt keretében megtervezendő és megvalósítandó sétány és bicikliút biztosítja majd a közvetlen kapcsolatot a vizes világbajnokság fő helyszínét jelentő új "úszópalota" és a belváros között, déli végén a 2014-ben megújult Kossuth Lajos térhez, északi végén az állami beruházás keretében rendezendő partszakaszhoz csatlakozik - olvasható az elfogadott előterjesztésben. Mint írták, terveket kell készíteni a Dráva utcai felhajtónál a Margitszigetre vezető gyalogoshíd hídfőjének kialakítására. A projektben tervezendő partszakasz hossza 3,2 kilométer. Az előkészítési feladatok becslések szerint 200 millió forintba kerülnek.

Megalapították a városarculati céget

Döntött a városarculattal, innovációval és kreatív iparral kapcsolatos feladatokat ellátó nonprofit gazdasági társaság megalapításáról a Fővárosi Közgyűlés, zárt ülésen. A cég létrehozásának szándékáról szóló, január 28-án elfogadott határozat szerint a cég feladatai közé tartozó "városmarketing és innováció eszköz lehet Budapest Főváros Önkormányzata kezében, hogy a várost élhetőbbé és szerethetőbbé tegye". Az arculatfejlesztés egyik elsődleges célja, hogy az ide látogatókban és a budapestiekben egyaránt tudatosuljon: Budapest attraktív, kényelmes, élhető nagyváros.

Elfogadták a BKK és a BKV múlt évi beszámolóját

Elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV 2014. évi beszámolóját a Fővárosi Közgyűlés. A BKK Zrt. a múlt évben több mint 150 millió forint összegű mérleg szerinti eredményt ért el, ami mintegy 82 millió forinttal kedvezőbb a tervezett mértéknél a közlekedésszervezői szolgáltatók által elismert kötbérek folytán. A BKK saját tőkéje - a bázist 132 millió forinttal meghaladva - 4,7 milliárd forint. Működési hitelfelvétel nem történt - olvasható a társaság üzleti jelentésében. A BKK-nak 2014-ben 60,1 milliárd forint volt a menetdíjbevétele, ez a bázist 3 milliárddal, a tervet 4,9 milliárd forinttal haladta meg. Rámutattak: a menetdíj-bevételi terv jelentős túlteljesítésében több olyan tényező is szerepet játszott, amellyel a BKK javította a társaságot jogosan megillető bevétel megszerzését: az ellenőrzés hatékonyságának növelésével, a jegyhez jutás bővítésével, amelynek részeként 270 korszerű - bankjegy és bankkártya elfogadására is alkalmas - jegykiadó automatát állítottak rendszerbe. Továbbá a "helyben nyomtatás bevezetésével", a járművezetői jegyértékesítés, valamint az elsőajtós viszonylatok számának növelésével az érintett vonalakon csökkent a bliccelés mértéke.

A BKV Zrt. üzleti jelentése szerint a társaság üzemi eredménye több mint 3 milliárd forint. A cég tavaly 9,4 milliárd forint hitelt fizetett vissza a finanszírozó bankoknak. A december 31-ei adósságállomány több mint 57 milliárd forint volt. A BKV-nál a tavaly december 31-i adat szerint 10 ezer 686-an dolgoztak teljes munkaidőben. Ez az előző évihez képest 249 emberrel kevesebb. A szellemi állomány 2,6 százalékkal nőtt, főként a 4-es metró elindulása miatt, a járművezetők száma 8 százalékkal csökkent az autóbuszos szolgáltatások növekvő hányadának kiszervezése miatt.

Együttműködési megállapodás a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézettel

A főváros és a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) együttműködéséről szóló megállapodás megkötéséről döntött egyhangúlag a Fővárosi Közgyűlés.  Az elfogadott előterjesztésben emlékeztettek arra, hogy 2014. június 28-án, a világon először Budapesten rendezték meg a Mozgás éjszakája elnevezésű programot, a NEFI szervezésében. A rendezvény legfontosabb üzenete az volt, hogy mozogni egészséges, célja pedig tudatosítani: "bárhol bárkinek érdemes sportolnia, mert a mozgás az egészség megőrzésének egyik legfontosabb, elengedhetetlen eleme". A tervek szerint az idén június 27-én tartják a Mozgás éjszakáját az Andrássy úton, a Hősök terén, a Városligetben és a volt Felvonulási téren, a részvétel továbbra is ingyenes.

A tavalyi együttműködésre alapozva, annak érdekében, hogy a NEFI - a Fővárosi Önkormányzat segítségével - továbbra is sikeresen tudja megrendezni az eseményt, valamint egyéb, ehhez hasonló programokat, a felek megállapodásban deklarálták közös céljaikat és meghatározták együttműködésük lehetséges területeit.

Mesterterv szabályozza Budapest világításának fejlesztését

A Fővárosi Közgyűlés szerdán budapesti világítási mestertervet fogadott el, amely új alapokra helyezi a városi közvilágítás tervezését és megvalósítását. A világítási mesterterv egyebek mellett meghatározza a köz- és díszvilágítással szemben támasztott elvárásokat, az uniós vállalások szerint is szükséges energiaracionalizálási és korszerűsítési törekvéseket is beleértve.

Elfogadták a BKV üzleti tervét

Elfogadta a BKV Zrt. 2015-2016-os üzleti tervét a Fővárosi Közgyűlés. A jóváhagyott javaslat szerint az előző évihez képest 2,9 százalékkal csökkenhet a BKV teljesítménye, ezen belül tovább csökken a buszágazat teljesítménye is. A Budapesti Közlekedési központ (BKK) 2,9 százalékkal kevesebb úgynevezett férőhely-kilométert rendel meg a BKV-tól, a buszágazatban ez a mutató az előző évihez képest várhatóan 10 százalékkal csökken az idén.

A bevételi soron 2015-ben 119 milliárd forint kompenzációs díjjal számolnak, a kiadási oldal bérfejlesztést nem tartalmaz, az adózás előtti eredmény 3,2 milliárd forint veszteség lehet. A 2016-os üzleti tervben arra számítanak, hogy újabb 30 százalékkal csökken a buszágazat teljesítménye, de a villamoságazaté növekszik a befejeződő beruházások, vonalhosszabbítások miatt.

A testület elfogadta a Fővárosi Vízművek Zrt. 2015. évi üzleti tervét is. Az előterjesztéshez benyújtott dokumentum szerint az üzleti terv "problémáktól terhes", a cég mérleg szerinti eredménye 792 millió forint veszteség, ez megfelelő mértékű költségcsökkentéssel és eredménybevonással pozitívba - 17 millió forintra - fordítható.

Kapcsolódó cikk

Áder János köztársasági elnök felszólal a Fővárosi Közgyűlés ülésén, mögötte Tarlós István főpolgármester
Az államfő kezdeményezésére a közgyűlés egyhangúlag támogatta, hogy a Főváros csatlakozzon az Al Gore volt amerikai alelnök által indított világméretű, klímaváltozás elleni kampányhoz.

Kapcsolódó cikk

A városvezetés és a Fővárosi Közgyűlés minden ellenkező híreszteléssel szemben rendkívül fontos feladatának tekinti azt, hogy - elsősorban szociális kérdésként - kezelje a hajléktalanság problémáját – jelentette ki a Fővárosi Közgyűlés szünetében tartott tájékoztatóján Tarlós István főpolgármester.