Budapestinfó: Tarlós István rakparti tervpályázatról, BKV-ról, olimpiáról és a margitszigeti biztonsági intézkedésekről

Elkészült a Duna-partok rendezésének első üteméről szóló tervpályázatok bírálata – jelentette be szokásos pénteki sajtótájékoztatóján Tarlós István. A főpolgármester beszélt arról is, hogy számtalan előkészített fejlesztési projekttel rendelkezik a főváros. Téma volt a BKV államnak való esetleges átadása, az olimpiarendezés és a Margitszigeten telepítendő térfigyelő kamerák és segélyhívó oszlopok kérdése is.

Elkészült a Duna-partok rendezésének első üteméről szóló tervpályázatok bírálata – jelentette be szokásos pénteki sajtótájékoztatóján Tarlós István főpolgármester. Hozzátette: a Főváros már korábban megkapta a tulajdonjogát a Duna-partoknak, azok rendezése „városrendezési és szolgáltatási szempontból” is figyelemre méltó lesz.

A munkát 3 szakaszra bontják, a mostani pályázat a pesti belvárosi szakaszt érinti, a Fővám tér és a Kossuth tér között. (A második ütem a Kossuth tér és a Dagály fürdő közötti rakpartszakaszra, a harmadik pedig Budán az I. és a II. kerületi szakaszra vonatkozik). A főpolgármester hangsúlyozta: a Dunával együtt élő város koncepcióját igyekeznek megvalósítani. (A folyópartok átfogó megújítását más fővárosi projektek is szolgálják, mint a Margitsziget komplex fejlesztése, a befejezés előtt álló budai fonódó villamoshálózat Bem rakparti ága, a csillaghegyi öblözet árvízvédelme, a Lánchíd és a Váralagút előkészítés alatt álló rekonstrukciója vagy a 2-es villamos rekonstrukciója.) A tervpályázat célja a rakpartok és a csatlakozó terek gyalogos és kerékpáros orientációjú rehabilitációja, a Dunára telepítendő közcélú úszóműrendszer kialakítására vonatkozó javaslatok kidolgozása volt, a közlekedést, a zöldfelületeket és a közműveket is érintően. Cél volt az is, hogy az elmúlt években megújított belvárosi köztérhálózat a Duna-partra is kiterjedjen, szerves kapcsolat legyen a város szövete és folyó között. A projekt szakmai alapja a 2013-ban elkészült tanulmányterv volt.

Az alsó rakparton a fő cél a közúti forgalom megtartása mellett az irányonkénti forgalomcsillapítás, a teherforgalom korlátozása, a parkolás átszervezése, hogy zöldfelületekkel tagolt kerékpárút és sétány épülhessen, a 2-es villamos viaduktja alatti kihasználatlan helyiségek közösségi és kereskedelmi célú hasznosítása lehetővé válhasson. A projekt fókuszterületei közé tartozik a közcélú úszóműrendszer kialakítása is, amely – a kortárs európai trendek alapján – rekreációs és művészeti események, koncertek, kiállítások befogadására alkalmas, kávézókkal adhat helyet, és kiszolgálja a kikapcsolódás és a városi élet igényeit. Fókuszterületnek számít a Széchenyi tér és a Belgrád rakpart is.

A tervpályázat iránt hatalmas volt az érdeklődés – mondta Tarlós István, hozzátéve: közel száz érdeklődő volt, szinte az összes hazai tervező, valamint holland, olasz, angol és kanadai tervezők is. A dokumentációt 64 személy váltotta ki, a bírálóbizottság 13 pályaművet értékelt. (A bizottság a szakmai kamarák és szervezetek neves képviselőiből állt, e 12 tagot további 12 szakértő segítette). A tervpályázat díjazására 18 millió forint állt rendelkezésre. Az első díjat egy feltörekvő magyar tájépítész-iroda, a Korzó Tervezési Stúdió nyerte el, őket Erick van Egeraat holland sztárépítész irodája, valamint a Finta és Társai Építész Stúdió – Garten Stúdió páros követi. Kiemelkedő értékű pályaművet nyújtott be – így rangsorolás nélküli megvételben részesült – az MG Építész Kft., a Város-Teampannon Kft., valamint a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. vezette konzorcium.

A kiviteli tervezés 2016 júniusra fejezdőhet be, fél év az engedélyek megszerzése, 2017-ben indulhat a megvalósítás – mondta a főpolgármester. A projekt „bőven befejeződik ebben a ciklusban”, ahhoz uniós támogatások mellett fővárosi és állami forrásokat használhatnak fel. (A tervpályázatról készült összefoglaló anyag itt olvasható, a pályázat részleteiről és eredményeiről pedig a tervpályázat oldalán lehet olvasni.)

Fővárosi fejlesztések

Számtalan előkészített fejlesztési projekttel rendelkezik a főváros – hangsúlyozta a főpolgármester, arra reagálva, hogy „az egyik, rendkívüli munkabírásával és terhelhetőségével nevet szerzett politikus, a kancelláriaminiszter tegnap azt nyilatkozta, Budapestnek csak egy projektje van, az M3-as metró”. A fejlesztési projektek között említette az 1-es villamos meghosszabbítását az Etele térig (az engedély és a kiviteli terv megvan), a Külső Bécsi úti villamosvonal (az engedélyezési tervek készek), az újpalotai villamosvonal (az engedélyezési terv készül), az őrmezői intermodális csomópont (elkészült az engedélyezési terv). A villamos és troli járműfejlesztés II. ütemére és a midibusz-beszerzésre a Főváros megkötött szerződéssel rendelkezik. A 2-es villamos rekonstrukciója engedélyes terveinek első üteme elkészült, a részletes megvalósíthatósági tanulmányt leszállították. A Bartók Béla út forgalomcsillapítására vonatkozó engedélyezési tervek készek. Jogerős építési engedély van az Örs vezér téri P+R parkoló megépítésére. A Lánchíd és a Váralagút felújítására vonatkozó kiviteli tervek 2016 márciusra elkészülnek. Az M1-es metró (kisföldalatti) rekonstrukciójának, az M2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésének, valamint az M3-as metró északi meghosszabbításának elkészült a megvalósíthatósági tanulmánya. Szintén elkészült a megvalósíthatósági tanulmány a Duna integrálására a közlekedési rendszerbe, a regionális kerékpáros közlekedés fejlesztésére. A csillaghegyi öblözet árvízvédelmére az új tervezővel heteken belül szerződést kötnek. Elkészült az azbeszt vízcsövek cseréjére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány. A BKISZ csatornázási projekt II. szakaszát érintően folyamatosan szállítják az engedélyezési terveket, a projekt 2016 második félévben a kivitelezés állapotában lesz. Ugyancsak elkészült a hulladékhasznosító mű kibővítésének megvalósíthatósági tanulmány van, a Főváros csak arra vár, hogy véglegesítsék az országos hulladékgazdálkodási stratégiát véglegesítsék. A Margitsziget fejlesztési csomagjának elemei zömmel már kész engedélyezési tervekkel rendelkeznek, és szerepeknek az uniós támogatások listáján. Ide sorolható még az állatkertben létesülő Pannon park és Mesepark, amelyek megvalósítására 25 milliárd forint az állami támogatás. A fürdőfejlesztések közül zajlik a Széchenyi felújítása, a Paskál kivitelezése. A csillaghegyi strand fejlesztése a tervezés stádiumának végén jár, a Gellértben gépészeti rekonstrukció várható, bővítik a pesterzsébeti strandfürdőt, részben kivitelezés állapotában van a Palatinus strand fejlesztése, amelyet téli használatra is alkalmassá tesznek. A Duna menti városrehabilitációs és barnamezős fejlesztésekre több mint 100 projektünk van, részletes költségbecslésekkel – emelte ki Tarlós István.

BKV

Tarlós István idézte Lázár János tegnapi nyilatkozatát, miszerint a kormány készen áll a BKV átvételére, sőt azt már 2011-ben szívesen megtette volna. A főpolgármester hangsúlyozta: csak a BKV átadásáról lehet beszélni, a BKK-ról nem, a taxiszolgáltatással, a parkolással kapcsolatos feladatokat, az urbanisztikai kérdéseket, projektterveket mindenképpen megtartaná a Főváros. Lázárral kapcsolatban Tarlós István úgy fogalmazott: szubjektív érzése szerint „a kancelláriaminiszter Hódmezővásárhelynek túl nagy, Budapestnek túl kicsi.” A főpolgármester azt mondta: ha az állam átveszi a BKV-t, akkor ezzel magára kell vállalnia a folyamatos, hosszú távú finanszírozás kérdésének megoldását, a komplett járműállomány-cserét, a járművek folyamatos felújítását és karbantartását, a 25 éve súlyos nehézségeket okozó amortizációs kérdéseket, és a 3-as metró felújítását is.

A főpolgármester megjegyezte: ha a BKV hosszú távú finanszírozásának kérdésében nem lesz megoldás, akkor „szívvel-lélekkel” támogatni fogja, hogy a közgyűlés döntsön a közlekedési vállalat államnak való átadásáról. Kérdésre válaszolva azt mondta: csekély esélyét látja a megegyezésnek, és „nem racionális vitáról szól a történet”. Attól tart, a kormány húzódozik attól, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, „pedig gyorsan kiderülne, igazat mondtunk-e vagy sem”. „A kancelláriaminiszter pedig lehetőséget kapna, hogy bemutassa, mit tud, ugyanannyi forrásból, mint amennyit nekünk akar biztosítani. És akkor majd én is elmondhatom, ne tartsa a markát, produkáljon valamit. A főpolgármester hangsúlyozta: nem ideológiáról, párt- vagy kormányszimpátiáról van szó, hanem „egy kőkemény praktikus kérdésről”, ami 25 éve nem tud megoldódni. „Én beleuntam, hogy folyton azt bizonygassam, kétszer kettő az négy” – jegyezte meg. Elmondta, hogy az agglomerációs tömegközlekedés biztosítása a Fővárosnak 16 milliárdjába kerül évente, pedig törvény szerint semmi köze hozzá, a feladatra az állam nulla forintot, az agglomerációs települések pedig alig 0,6 milliárd forintot fordítanak. Cinizmusnak és komolytalannak nevezte, hogy ez ügyben a Főváros tárgyaljon az agglomerációs településekkel. – Ki adna pénzt önként egy olyan feladatra, amire a törvény nem kötelezi? – tette fel a kérdést.

Olimpia

Az olimpiarendezésről szólva a főpolgármester azt mondta, az a cél, hogy ez egy pártokon felül álló, nemzeti ügy legyen, amiből senki se csinálhasson politikai kérdést. A pártok kezdeményezte népszavazás viszont szükségképpen politikai szekértáborok veszekedésének tárgyává teheti az olimpiát, a népszavazási kampány nem tenne jót az olimpia ügyének – tette hozzá. Önmagában már az olimpiai pályázat is befektetőket, turistákat hozhat, munkahelyeket és bevételeket teremthet Budapestnek, amelyet együtt emlegetnek Los Angelesszel, Párizzsal és Rómával. Emlékeztetett rá, hogy az olimpiarendezés megpályázásáról a Fővárosi Közgyűlés szinte egyhangú döntést hozott, igennel szavazott az MSZP – köztük „a sajtótájékoztató-lovag Horváth Csaba, a párt egykori főpolgármester-jelöltje, a nem létező frakció vezetője" – és Karácsony Gergely is. Az olimpiai pályázatot a Parlament több mint 80 %-os arányban támogatta, „a liberális ikon, Fodor Gábor szavazatával is”.

Tarlós István azt mondta: most egyesek politikai haszonszerzés céljából is megpróbálják felhasználni az olimpia ügyét. Rámutatott: bárki előtt nyitva áll a népszavazás kezdeményezésének a lehetősége, azt Horváth Csaba, Gy. Németh Erzsébet és Karácsony Gergely is kezdeményezheti, ha sikerül összegyűjteniük a megfelelő számú aláírást. Kitért arra is, hogy egyik Budapesttel versenyben lévő város sem tervez népszavazást. Ha ők meggondolják magunkat, vagy a MOB akarja a referendumot, akkor „nem fogunk keresztbe feküdni annak”. "De azt, hogy Horváth Csaba, Gy. Németh Erzsébet és Karácsony Gergely szeretne népszavazást a korábbi szavazatával ellentétben, nem látom elegendő indoknak” – fogalmazott. Rámutatott, hogy az utolsó európai olimpiákat sem előzte meg népszavazás, a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, nem szokás népszavazást tartani az olimpiarendezés kérdésében.

A főpolgármester hozzátette: az olimpiarendezésnek komoly sportértéke van, a PWC által készített megvalósíthatósági tanulmány szerint megvalósítható és hasznos vállalkozás lenne Magyarországnak.

Margitszigeti kamerák és segélyhívó oszlopok

A Főkert és a FÖRI megkezdte 87 térfigyelő kamera és 16 segélyhívó oszlop telepítését a Margitszigeten, a futókör 5,2 km hossza mentén 36 kamerát és 6 oszlopot már felszereltek – jelentette be a főpolgármester. A sziget belső területein további 51 kamera és 10 oszlop lesz, ezek telepítése heteken belül befejeződik. A kamerák képeit a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság központjában figyelik, ott fogadják a segélyhívásokat is. A biztonság növelése érdekében pótolták a közvilágítást a 3 hiányzó szakaszon, 24 új lámpatestet helyeztek el, 800 folyóméternyi kábelhálózat épült ki. A futókör teljes hosszában 162 db világítótest teszi megfelelően megvilágítottá a teljes pályaszakaszt, és lesz ingyenesen használható wifi-rendszer is, ezek próbaüzeme e hónapban várhatóan lezajlik, 2016 januárban a tesztelést követően a szolgáltatásokat átadják a nagyközönségnek – mondta Tarlós István.