Ángel Sanz-Briz spanyol diplomatáról, "Budapest angyaláról" nevezték el a Jégtörő utcát

Juan Carlos Sanz Briz, Ángel Sanz Briz spanyol diplomata fia, Ignacio Ybánez spanyol külügyi államtitkár, José Ángel López Jorrín, spanyol nagykövet, Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke és Tarlós István főpolgármester (b-j) az avatáson

​Ünnepélyesen felavatták pénteken Ángel Sanz-Briz spanyol diplomata emlékművét; a vészkorszakban mintegy ötezer ember életét megmentő "budapesti angyal" nevét vette fel a III. kerületi Jégtörő utca. A kései nemzedékek kötelessége, hogy méltó módon emlékezzen meg mindenkiről, "aki akkor a jót tette Budapestért, a budapestiekért, az egész országért, az emberekért" - mondta az eseményen Tarlós István, Budapest főpolgármestere.

A Fővárosi Közgyűlés április 29-én döntött arról, hogy a korábbi nevén Jégtörő utcát "Budapest angyalára" emlékezve Ángel Sanz-Briz útra nevezi át emlékeztetett a főpolgármester. Hozzátette: hetvenegy évvel ezelőtt, 1944 nyarán bontakozott ki a vészkorszak történetének legnagyobb embermentési akciója. A budapesti zsidó közösség megmentésére a háború utolsó hónapjaiban számos semleges ország diplomatája tett komoly erőfeszítéseket.  Henryk Slawikhoz, a lengyel embermentőhöz hasonlóan Ángel Sanz-Briz neve is ismeretlenül csenghet némely magyar fülében, pedig a spanyol diplomata, lelkiismerete által vezérelve, szintén aktívan részt vett üldözött embertársaink életének megmentésében emelte ki. Több mint ötezer ember életét mentette meg, a hősies cselekedetéről sokáig alig tudtak a megmentetteken kívül. Budapest Angyalának is mondták, ezt keresztneve után kapta, ám valójában a hírnevet tetteivel érdemelte ki, ahogy a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet kitüntetését, a Világ Igaza címet is – emelte ki.

Tarlós István szólt arról is, hogy Sanz-Briz számára az életek megmentése volt a legfontosabb, és ezért cserébe nem kért vagy várt. Több mint hetven évvel a vészkorszak után nekünk, későbbi generációknak kötelességünk méltó módon megemlékezni mindenkiről, aki akkor jót tett Budapestért, a budapestiekért, és az egész országért – hangsúlyozta.
 
 Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: Magyarország fejet hajt a kiváló diplomata emléke előtt és örökre hálás Ángel Sanz-Briznek a kötelességen túllépő, emberfeletti tevékenységéért és személyén keresztül tisztelettel adózunk Spanyolországnak és polgárainak a honfitársuk által megmentett életekért.
 
Latorcai Csaba, kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy az utókor emlékművet állítva fejezi ki elismerését és tiszteletét egy olyan ember előtt, aki túllépett a kötelesség diktálta feladatokon, és lelkiismerete által vezérelve aktívan részt vett üldözött embertársai életének megmentésében.
 
José Ágnel López Jorrin spanyol nagykövet megköszönte Budapest Fővárosnak, a Fővárosi Közgyűlésnek és Önkormányzatnak, Tarlós István főpolgármesternek a megértést és a nagylelkűséget, amellyel fogadták a Spanyol Nagykövetség javaslatát, hogy Ángel Sanz Briz emlékének szenteljenek közterületet.
 
Ignacio Ybáňez spanyol külügyi államtitkár arról beszélt, hogy Ángel Sanz-Briz pályafutása két alapelven nyugodott: a hazája, Spanyolország szolgálata és a számára legszentebb értékek védelmezése.
 
Juan Carlos Sanz Briz, a diplomata fia aki több mint harminc rokonukkal érkezett az eseményre  azt hangsúlyozta: apja sosem felejtette el a Budapesten történteket. Úgy emlékezett, hogy amit itt tett, az volt élete legnagyobb emberi és szakmai vívmánya, ezért azonban sosem várt elismerést vagy hálát. "A tény, hogy a sors lehetőséget adott neki, hogy annyi ártatlan ember életét megmentse, elegendő volt számára".
 
Ángel Sanz-Briz, a „budapesti angyal” (Zaragoza, 1910. szeptember 28. – Róma, 1980. június 10.) spanyol diplomata, aki a második világháború alatt ügyvivőként szolgált Budapesten. A nyilvánosságra hozott spanyol diplomáciai iratok tanúsága szerint Sanz-Briz tájékoztatta Franco tábornokot a holokauszt létezéséről. 1944-ben, „hivatalosan” Franco kormányától függetlenül, saját elhatározásból segített több mint 5000 magyar zsidót azzal, hogy számukra spanyol útlevelet biztosított, és így megmentette őket a holokauszttól. E tevékenységéért megkapta a Világ Igaza elismerést. Sanz-Briz 1942-ben kapott ügyvivői beosztást a budapesti spanyol nagykövetségen. Magyarország ugyan a tengelyhatalmak közé tartozott, de – a nácik által megszállt Európa államaitól eltérően – ekkor még nem tett intézkedéseket a zsidók kiirtására. Diplomáciai munkája mindaddig nyugodtan zajlott, amíg 1944 tavaszán, Magyarország német megszállása után, meg nem kezdték a zsidók gettókba zárását, és Adolf Eichmann Budapestre nem érkezett, hogy a helyszínen felügyelje a mintegy 750 000 magyar zsidó deportálását. A nagykövetség pénzén épületeket bérelt részükre, melyek a spanyol külképviselet csatolt részeiként diplomáciai védettséget élveztek. A mentéshez saját vagyonát is felhasználta, amivel a náci helytartót vesztegette meg. Befolyását és kapcsolatait kihasználva sikerült mintegy 5200 zsidót biztonságba helyeznie.

Kapcsolódó cikk

Henryk Slawik lengyel embermentőről nevezték el a budai alsó rakpart Rákóczi és Petőfi híd között szakaszát
​A lengyel embermentőről, Henryk Slawikról nevezték el a budai alsó rakpart Rákóczi és Petőfi híd között szakaszát. Az avató ünnepségen beszédet mondott Tarós istván főpolgármester pénteken.

Hírek

RSS megtekintés