Újabb épület, azaz tíz teljesen felújított, összkomfortos lakás várja Ferencvárosban a Márton utca 3/A alatti lakás be- és visszaköltöző bérlőit. A megújult épületet csütörtökön adta át Tarlós István főpolgármester és Bácskai János, Ferencváros polgármestere. A lakóingatlan a ferencvárosi rehabilitáció részeként újult meg, mintegy 221 millió forintból, amelynek hetven százalékát fedezte a főváros.
Az épületben eredetileg 27 egészségtelen, sötét és főként komfort nélküli kicsi lakás volt. A ház szinte teljes felújítása, átépítése során alakult ki a most átadott tíz világos, egy szoba-összkomfortos lakás. „A most átadott épület nem a látványberuházások közé tartozik, hanem valóban az itt élők javát szolgálja: azoknak a családoknak a mindennapi életminőségét változtatja meg, akik egy romos, és a múlt századi komfortnak megfelelő szükségmegoldásból most felújított, igazi otthonnak helyet adó lakásba, házba költöznek vissza” – hangsúlyozta Tarlós István főpolgármester.
Úgy fogalmazott: a környezet meghatározza az embernek nemcsak a létminőségét, hanem a közérzetét is. Egy rendezett, szép porta önmagában is a tisztaság és a rend megtartására ösztönöz, ami az élet egyéb dolgaihoz való hozzáálláson is változtat. Igényt, mércét és egyben jövőt és bizakodást ad. Ezért is fontos az a nagyszabású program, amely a főváros belső, régi, lepusztult épületeinek a rehabilitációját jelenti - hangsúlyozta a főpolgármester.
Kiemelte, hogy a főváros belső területeinek rehabilitációja önerőből vagy csak kerületi költségvetésből nehezen finanszírozható, kell hozzá fővárosi és állami anyagi szerepvállalás is. Tarlós István hangsúlyozta: nemcsak új lakóparkokra, hanem új szociális bérlakásokra is nagy szükség van, „húsz év alatt, 1990 és 2010 között a főváros nem épített egyetlen szociális lakást sem”.
A főpolgármester kitért arra, hogy Budapest új városfejlesztési koncepciójának tervezete tartalmazza a városrészek, épülettömbök felújítását, rehabilitációját. Ez nemcsak a belső kerületekben lévő, lerobbant, régi szép épületek, hanem a külsőbb kerületek utcahossznyi paneljeinek felújítását is tartalmazza – emelte ki. Megemlítette, hogy a felújításokat már több évtizeddel ezelőtt el kellett volna kezdeni, „de ezt elődeink valami okból nem tették meg, most próbáljuk fokozatosan kiegyenlíteni a múlt minden, minket terhelő adósságát”.
Bácskai János, Ferencváros polgármestere ismertette, hogy az elmúlt két évtizedben mintegy 200 milliárd forint fordult meg a városrész középső területén, amiből 25 milliárd állami és fővárosi, 45 milliárd kerületi, 130 milliárd forint pedig magántőke. Szólt arról, hogy a felújítások nemcsak építészeti látványosságok, "nemcsak a habarcs és malter produkciója", hanem szociális programok és zöldfelületi bővítések is kísérik. Felidézte, hogy nemrég közel 3 milliárd forint európai uniós támogatást nyertek a városrehabilitáció folytatására.
