Átvállalhatja az állam a BKV 77 milliárdos adósságát - jelentette be Tarlós István főpolgármester. A kormány tervei szerint létrejövő közösségi közlekdési holdingnak a BKV is része lesz, ez a főpolgármester szerint óriási költségcsökkenést eredményezhet. Március 23-án a Fővárosi Közgyűlés dönthet a közterületek átnevezéséről szóló csomagról, és törölhetik a díszpolgárok sorából az arra nem méltó személyiségeket, mint Sztálin vagy Haynau.
Március végéig kaphatja meg a BKV az idei működéséhez szükséges 19 milliárd forintos állami támogatást, júliusig pedig az állam átvállalhatja a közlekedési vállalat 77 milliárdos adósságát – jelentette be egy más témában tartott tájékoztatóján Tarlós István főpolgármester. Hozzátette: erről lényegében megszületett a döntés, és azt több kormánytag is megerősítette neki. A főpolgármester üdvözölte, hogy a tegnap bejelentett kormányzati Széll Kálmán Terv szerint holdingba szervezik a közösségi közlekedési cégeket, beleértve a BKV-t is. Tarlós István szerint óriási költségcsökkenést fog hozni, hogy közös lesz a menetrend, a tarifarendszer, és részben az infrastruktúra, és bekapcsolhatják a budapesti közösségi közlekedésbe a 11 elővárosi MÁV-vonalat is.
A Moszkva tér esetleges átnevezéséről a főpolgármester azt mondta, sajnálja, hogy a II. kerület vezetése fél ez ügyben állást foglalni, de a maga részéről ezt megérti. Tarlós István szerint sokan megszokták a Moszkva tér elnevezést, ráadásul „a közelünkben van ez a hatalmas ország, mi kicsik vagyunk, nem volna érdemes rossz viszonyt ápolni velük, a gazdasági kapcsolatokról nem is beszélve. Tudjuk, az orosz érzelmes nép, ha a Moszkva tér nevét megváltoztatjuk, annak lehetnek kockázatai”.
A főpolgármester mindazonáltal feltette a kérdést, hogy mi a baj a tér korábbi névadójával, Széll Kálmán egykori pénzügyminiszterrel, Vörösmarty Mihály vejével. Tarlós István személyes javaslata az az ügyben, hogy egy kevésbé frekventált helyen létesüljön egy orosz ortodox kápolna, és az azt övező teret nevezzék el Moszkváról, a Széll Kálmán tér pedig kapja vissza korábbi nevét.
Tarlós István bejelentette, hogy a Fővárosi Közgyűlés március 23-i ülésére beterjeszt egy csomagot a budapesti közterületek átnevezéséről. Mint fogalmazott, nem szabad megijedni e kérdéstől, megengedhetetlennek nevezte, hogy Budapesten még mindig olyanok nevét viseli utca – például 1919-es kormánybiztosokét, veteránokét -, akik a demokratikus berendezkedés ellen tevékenykedtek. Ősszel a fővárosi közterületi szobrokat is hasonlóan felülvizsgálják, „nem leszünk szobordöntők, elsősorban a jelenleg még hiányzó szobrok felállításáról van szó” – jegyezte meg. Ugyancsak felülvizsgálják a díszpolgárok listáját március 23-án, és törölni fogják többek között Sztálin, Haynau és a Bach-korszak névadójának díszpolgárságát.
A fővárosi kórházak állami kézbe adásáról szólva Tarlós István azt mondta, szeretnének a kormány döntéséhez alkalmazkodni, a kórházak központosítása a budapesti intézmények hatmilliárd forintos adóssága, a párhuzamosságok kiküszöbölése, az ismétlődő személyi problémák miatt is szükséges.
Budapesten közterületet neveznek el Elvis Presley-ről. Tarlós István főpolgármester szerda délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy tizenkét, eddig névvel nem rendelkező közterület közül választanak majd, méghozzá internetes szavazással. A nyílt szavazás március 2-án délelőtt 11 órakor kezdődik a Budapest.hu portálon, a szavazást március 15-én zárják le, 11 órakor. Javasolni fogják Elvis Presley Budapest díszpolgárává avatását a "magyarországi forradalom eszméivel való együttérzésért és azok népszerűsítéséért" - mondta Tarlós. A főpolgármester hozzátette, hogy ő maga a hatvanas évek zenéjén nevelkedett ("400 cd-m van otthon, de egyetlen Elvis sincs köztük"), így nem érzelmi, hanem kizárólag politikai okok vezérelték a döntést. Elvis Presley annak idején ugyanis érzékenyen reagált az 1956-os magyarországi forradalomra: 1957. január 6-án, az Ed Sullivan Show-ban elénekelte a Peace In The Valley (Béke a völgyben) című dalt, és a műsorvezető Sullivan - Elvis kérésére - felszólította a nézőket (ez akkor kb. 30-35 milliós nézettséget jelentett), hogy adakozzanak a nehéz helyzetbe került magyarok javára, és küldjenek minél több csomagot a rászorultaknak. Tarlós István szerint a felhívást követően több mint 26 millió svájci franknyi segítséget kapott az ország.
